Eszék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Eszék vagy Osziék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursia): város a mai Horvátországban Eszék-Baranya megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Dráva jobb partján ősi folyami átkelőhelynél fekszik, az eszéki híd az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt. é. sz. 45°33′4’’ k. h. 18°41′38’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv osek (= akol, vagy lejtő) főnévből származik, latin neve az illír murs (= mocsár) főnévből való.

[szerkesztés] Története

Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursia római légióstábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursia püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás. Később a török időkig magyar lakossága volt. A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1537-ben itt aratott győzelmet a török a császári seregeken, 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt. 1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba német telepeseket hoztak, akik a 1945-ig a lakosság többségét alkották. Vára 1712-ben épült, egyike az ország legnagyobb erődítményeinek. 1809-ben szabad királyi város lett. 1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3729 magyar, 2889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt. 1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során mintegy 1000 ember esett el. 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8767 szerb, 1154 magyar, 480 albán, 211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Ferences és kapucinus kolostorai, jezsuita iskolája van. A ferences kolostor 1710-ben épült.
A Szent Mihály templomot 1298-ban alapították.
A Szlavón Múzeumot 1877-ben alapították.