Nagymizdó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.99150° k. h. 16.65488°

**Nagymizdó**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Kistérség	Körmendi
Rang	község
Terület	6,76 km²
Népesség
Összesen: 143 fő (2001) Népsűrűség: 21,15 fő/km²
Irányítószám	9913
Körzethívószám	94
Térkép é. sz. 46.99150° k. h. 16.65488°	település Mo. térképén

Szobor az út szélén

Nagymizdó: község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Nagymizdó Körmendtől 9 km-re délre fekszik a Vasi hegyháton a Rába völgye mellett.

Szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend.

Megközelíthető Körmendtől a Katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.

[szerkesztés] Nevének eredete

A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.

[szerkesztés] Története

A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukknaktak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomai láthatóak.

Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg a 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymidzó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.