User vita:Mathae/Index

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

nem tudom, ismered-e Marton Veronikát? Őt ajánlanám indexre. Sumerológus (?), elkötelezett szanszkrit-magyar [1], [2], s van néhány "érdekes" írása, könyve. Lily15 ^üzenet 2006. október 8., 20:19 (CEST)

Az idevágó irányelv az aránytalan hangsúly. Eszerint (meg szerintem is :-) ha egy nézetet nem csak egy elhanyagolható kisebbség vall, akkor azt meg kell említeni minden releváns helyen (teszem azt Illiget a középkor cikkben), de nem kell ugyanakkora helyet kapnia, mint a hivatalos nézőpontnak, csak egy rövid említést+linket, és oda lehet (sőt kell) írni, hogy ezt a nézetet a tudósok megcáfolták és elutasítják, a laikusok közül pedig csak kevesen és többnyire politikai okokból hiszik el, stb.

Más kérdés, hogy az elmélet képviselői ilyenkor tipikusan tagadni fogják, hogy az adott elméletet elutasítanák a tudósok, és mindenféle noname kutatókra fognak hivatkozni (lásd pl. az Antifinnugor vitát). Általában jóval nehezebb bebizonyítani, hogy valami nem elfogadott, minthogy elfogadott. --Tgr 2006. október 8., 21:38 (CEST)

Éppen ezért kell ez az ércbe vésett Index. Konszenzuális alapokon, hogy többet ne kelljen vele bajlódni.--I. (Jámbor) Mathae قل 2006. október 8., 22:33 (CEST)

[szerkesztés] Történelemhamisítás

Kedves Műhelytagok! Mathae véleményt kért kétes értékű művek indexre tételéről, én kétes értékű szerkesztésekről kérek "szakvéleményt". Minden wikis témának lehetnek tudatlan vagy szándékos kisiklatói, de a történelem, mint "ideológiai alapanyag", különösen veszélyezetettnek tűnik. Kérem véleményeteket az olyan szerkesztések és ismétlődés, sőt rendszeresség esetén szerkesztők megítéléséről, mint amelyet az Adolf Eichmann szócikk vitalapján szóvá tettem. Véleményem szerint értelmetlen és eredménytelen ("sziszifuszi") küzdelemnek nézünk elébe, ha hagyjuk elharapózni a jól láthatóan POV-vezérelt, célzatosan romboló szerkesztéseket.--Godson ^fóruma 2006. október 10., 11:33 (CEST)

Akkor már inkább User:Elder sun a problémás úgy en bloc.--I. (Jámbor) Mathae قل 2006. október 10., 20:12 (CEST)

Én ellenzem a könyvek és szerzők „indexre tevését”. Nagyon rossz emlékű, nem is olyan távoli korszakot idéz. :-( --Adapa 2006. október 10., 23:55 (CEST)

Hitler is épített sok autópályát. Autópályát azóta is építünk. Amellett azt hiszem, hogy a szakmaiságnak ez a záloga. A Wikipédia ugyanis a gyalázatos amatörizmus szintjén mozog, ha a dolog nem változik.--I. (Civakodó) Mathae قل 2006. október 13., 23:53 (CEST)

[szerkesztés] Hivatkozottság

Az, hogy itt önkényesen tudománytalannak nyilvánítunk egy rakás szerzőt és elméletet, sejthető, hogy sokakból rosszallást vált ki. Alternatív javaslatom: mi lenne, ha a tudományos publikációkban való hivatkozottságát néznénk egy szerzőnek? Ha x-nél kevesebb műben támaszkodtak rá, mint hiteles forrásra, akkor mi sem fogadjuk el hitelesnek.

Ezt persze nem a google-teszttel kell ellenőrizni, mert az nem jó gyakorlatilag semmire. Vannak viszont olyan tudományos publikációkat gyűjtő adatbázisok, ahol ezt a bizonyos hivatkozottságot le lehet kérni szerzőre nézve. Ezek persze fizetősek, de jobb könyvtárakban elvileg hozzáférhetőek kéne legyenek. Ha van valakinek ilyen rendszerhez hozzáférése, az komoly lépést jelenthetne előre. Vagy esetleg alapítványi szinten össze lehetne dobni a pénzt rá?

Mit szóltok? Ez talán egy fájdalommentesebb módja lehetne a wiki tudományos „komolysága” megőrzésének. cheryⁿ 2006. október 12., 17:18 (CEST)

Fájdalommentes, de komplikált. Szerintem el kéne dönteni, hogy a Wikipédia elsősorban egy fenntartani kívánt közösség, vagy egy internetes enciklopédia-e. Én ez utóbbira szavazok, azaz mindegy, hogy ki sír, ki nem. (Az önkényességről meg vitatkoznék.)--I. (Civakodó) Mathae قل 2006. október 13., 23:55 (CEST)

De pont enciklopédia mivolta miatt kellene valami komolyabb módszer az indexelésre, mint az „ő nekem nem tetszik” és az „ez szerintem hülyeség”. Akkor is, ha az én jelen esetben az aktív szerkesztők nagy részét lefedi. Ez kicsit olyan saját kutatás szagú. cheryⁿ 2006. október 14., 09:36 (CEST)

Biztosíthatlak, én nem a saját ujjamból szopom a dolgokat. Az ELTE BTK tanári gárdájához mit szólsz? ;) Amit meg nem onnan hallok, az a józan ész kategóriába tartozik (Däniken, az ufók és Atlantisz az eklatáns példa...)--I. (Civakodó) Mathae قل 2006. október 14., 14:56 (CEST)

Történelemhez középiskolai szinten túl nem értek, úgyhogy hiszek neked. :) Kérdés az, hogy más mennyire hisz. Az indexelés csak úgy minden határozott elv nélkül önkényesnek tűnik. Nehéz kérdés ez... :-/ cheryⁿ 2006. október 14., 15:07 (CEST)

A hivatkozottság önmagában nem méri, hogy milyen célból hivatkozzák az illetőt: elfogadott forrásként, vagy éppen ellenkezőleg, cáfolandó a szerző kitételeit. Érdemes belepislogni ebbe a wikibe. Tele van körbekörbe hivatkozott szerzőkkel. Jelentős részük valamiféle tanszéket is kapott, így a "laikus wikipédista" pusztán formai jegyek alapján nem fogja tudni eldönteni, hogy most akkor a scientific/academic körök által elfogadott vagy nem elfogadott szerzőről ("tudósról") és tanokról van-é éppen szó. És ez csak a ma leglátványosabban körbeugrált terület. Mondhatnék egészen "piti" dolgot a szűkebb szakmámból: a magyarországi kertészeti termesztés uniós jövőjét taglaló akadémiai(!) kiadvány többször is emlegeti a "pannon éghajlatot", mint olyan természeti előnyt, amellyel csak "mi" rendelkezünk, és legfőbb feladatunk ennek az "utánozhatatlan" előnynek az "utánozhatatlan" termékekké formálása. Hogy a Csallóközben, a beregi síkon, a "Partiumban", a Bánátban, Bánságban, Szerémségben, a Mura völgyében, sőt Hainburgtól Tullnig a Bécsi medencében is ugyanez az "utánozhatatlan pannon éghajlat" tanyázik, arról nem ejt szót a tanulmány. Mit bökkenjen erre a wikipédista: tudomány vagy politkóklerkedés??--Godson ^fóruma 2006. október 14., 10:12 (CEST)

Sajnos igazad van... Common sense, tudod, azt hiszem, már borongtunk felette :)--I. (Civakodó) Mathae قل 2006. október 14., 14:56 (CEST)