Mahiljov

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mogiljov címere

Mogiljov vagy Mahiljov (Могилёв, Магілёў), területi székhely Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre. A Mogiljovi terület és a Mogiljovi járás székhelye. Az ország 3. legnépesebb városa, az 1999-es népszámlálás szerint 356,5 ezer lakosa volt (2006-os becslés szerint lakossága 366,8 ezer fő). Fontos közúti és vasúti csomópont, 1998 óta nemzetközi repülőtere is van. A város két kerületre (Leninszkij, Oktyabrszkij) oszlik.

A Trjoh Szvjatityelej-templom

[szerkesztés] Történelem

A várost 1267-ben alapították. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség része lett. 1561-ben a város lakossága felkelt a lengyel-orosz háborúban ide bevonuló oroszok ellen, egy 7 ezres garnizont semmisítettek itt meg. Mivel kereskedelmi utak csomópontjában fekszik, gyors fejlődésen ment keresztül, viszonylag hamar (1577-ben) városi jogokat kapott. 1772-ben került Oroszországhoz és hamarosan a Mogiljovi kormányzóság központja lett. 1812-ben a város közelében vívták a szoltanovkai csatát Bagratyion és I. Napóleon hadseregei. Mogiljov az orosz főparancsnokság székhelye volt az első világháborúban. Az első ötéves tervek idején gyorsan iparosodott (a forradalomig csak kisebb fa-, sör-, dohányipari üzemek működtek itt), 1930-ban helyezték üzembe műselyemgyárát, amely az akkori Belorusszia legnagyobb vegyiüzeme volt. 1930-ban bőrgyár, 1932-ben pedig csőgyár kezdte meg működését és felépült a húskombinát is. Lakossága gyorsan növekedett, 1926-ban 50 ezren, 1939-ben már 99 ezren lakták. A második világháborúban is fontos szerepet játszott, 1941. július 1.-26. között tartották a németekkel szemben. A város 1944. június 28-án a Bagratyion-hadművelet során szabadult fel. Házainak fele elpusztult, lakóinak száma 10 ezerre csökkent a harcok során. A háborús károk helyreállítása után folytatódott a város iparosítása, elsősorban a gépipar fejlődött gyorsan, 1965-ben pedig a Szovjetunió egyik legnagyobb műszálgyárát helyezték üzembe. Ugyanebben az évben kezdte meg a termelést másik nagyüzeme, a Mogiljovi autógyár (MoAZ). A város története (oroszul)

A Pervomajszkaja-utca

[szerkesztés] Gazdaság

A város sokoldalú ipari központ, legfontosabb gazdasági ágazata a gép- és a vegyipar. A Himvolokno műszálgyár és a Zarja vegyikombinát (ez utóbbi főként olefingyártásáról ismert) a terület gazdaságának vezető vállalatai. A gépgyártást villanymotorgyára, a vontatókat előállító MoAZ, a liftgyár (Mogiljovliftmas) és a faipari berendezéseket előállító Tehnopribor képviseli. Élelmiszeripara (hús- és tejkombinát, zselatingyár) és textilipara (az ország legnagyobb kötszövőüzeme itt működik) szintén említést érdemel. A város gazdasága (oroszul)

A Diadalív

[szerkesztés] Látnivalók

A város legismertebb műemléke a Szt. Sztanyiszlav-katedrális, melyet a karmelita rend építtetett 1738-1752 között. Az 1636-ban alapított Nyikolszkij-monostor ma is működik, különösen értékes része az 1669-1672 között épült hagymakupolás Nyikolszkij-templom. Az oroszos stílusban épült városi színház (1886-1888) Mogiljov egyik legjellegzetesebb épülete. A templomok közül meg kell említeni a zöldtetős Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (17. század) és a kék kupolájú Borisz és Gleb-templomot (1867). Fontos látnivalók még a diadalív (1780), a Trjoh Szvjatityelej-templom (1910) és a vasúti pályaudvar (1902).

[szerkesztés] Híres szülöttei

Leonyid Mandelstam (1879-1944) fizikus.
Otto Smidt (1891-1956) akadémikus, geofizikus és geográfus, a Nagy Szovjet Enciklopédia első kiadásának főszerkesztője.