Asszíria
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mezopotámia földrajza | |
|---|---|
| Eufrátesz | Tigris |
| Asszíria | |
| Babilónia | |
| Sumer | Akkád |
| Tengerföld | |
| Sumer városok | |
|
|
| Akkád városok | |
| Babilóniai városok | |
|
|
| Asszíriai városok | |
|
|
| Egyéb városok | |
|
|
| szerkeszt | |
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között. Asszíria Assur városáról (rajta keresztül pedig Assur istenről) kapta nevét, mely az itt kialakuló asszír államok egyik legfontosabb városa, és hosszú ideig fővárosa volt. Ma Irak része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
Asszíria legfontosabb folyója a Tigris, illetve annak mellékfolyója, a Felső-Záb volt. Éghajlata miatt nem volt szükség öntözéses földművelésre, elegendő csapadék esett a mezőgazdaság fenntartásához. Ezen a területen feküdt minden asszír főváros: az ősi Assur, Kalhu, Ninive és a rövid ideig használt Kár-Tukulti-Ninurta és Dúr-Sarrukín.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Óasszír kor
A legkorábbi időkben Assur városában és környékén élt egy akkád nyelvű népesség, akiknek a nyelve az idők folyamán fokozatosan az egyik nagy dialektussá alakult a babilóniai mellett. Óasszír korról a Kr. e. 2. évezred elejétől a Kr. e. 18. század közepéig beszélhetünk, de hiba lenne Óasszír Birodalmat vagy Asszír Óbirodalmat emlegetni, mivel ebben az időben Assur zömmel kereskedéssel foglalkozó lakói csak gazdasági szempontból játszottak domináns szerepet a Közel-Keleten, összekötve Mezopotámia délebbi régióit Anatóliával. A királyi hatalom ekkor névleges volt, csak az amurrú származású I. Samsi-Adad (Kr. e. 1813 - Kr. e. 1781) nevéhez köthetünk nagyobb hódításokat. Ezeket azonban nem tagozták be, ráadásul nem sokkal a hódító halála után elvesztek Assur számára.
Az ezt követő időszakban Assur és vidéke az Óbabiloni Birodalom vazallusa, majd a hurri Mitanni alattvalója lett. Anatóliában is megszerveződött a Hettita Birodalom, így a kereskedelmi dominanciát soha többé nem lehetett kiépíteni.
[szerkesztés] Középasszír Birodalom
Az asszírok újbóli felemelkedésére a Hettita Újbirodalom kialakulásával és Mitanni széthullásával került sor. A Kr. e. 14. században I. Assur-uballit vetette le a mitanniak igáját Asszíriáról, utódai alatt pedig jelentős hódítások történtek. Ezúttal valóban birodalom - igaz, még csak network-típusú - jött létre. A fénykor a Kr. e. 13. század volt, erre az időszakra tehető I. Adad-nirári, I. Sulmánu-asarídu és I. Tukulti-Ninurta tevékenysége. Ezt követően trónviszályok ingatták meg a birodalmat. Ekkoriban a tengeri népek vándorlásai tönkretették a bronzkori világkereskedelmet és meggyengítették Egyiptomot, a muskik megöntötték a Hettita Birodalmat, az arámiak pedig elárasztották a Közel-Keletet. Mindebből az asszír területek kimaradtak, csak közvetett hatásaikat érzékelték. I. Tukulti-apil-Ésarra nyugati hódításai (elért a Földközi-tengerig) révén a magterületek érintetlenül maradtak asszír kézben az elkövetkező zűrzavaros időszakban is.
[szerkesztés] Újasszír Birodalom
A Kr. e. 10. században új felemelkedés kezdődött Asszíria számára. A középasszír korból örökölt militarista szellemiség jegyében új hódítások indultak. A Kr. e. 9. században II. Assur-nászir-apli reformokat hajtott végre a hadseregben és a közigazgatásban, ám ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt a Kr. e. 8. század első felében jelentkező válságnak részben okaiul szolgáltak. Végül III. Tukulti-apil-Ésarra idején stabilizálódott a helyzet, és utódai, II. Sarrukín, Szín-ahhé-eriba és Assur-bán-apli minden irányba terjeszkedtek és győzelmeket arattak. Az Újasszír Birodalom magába olvasztotta Babilóniát, Szíriát és Palesztinát, egy időre meghódította Egyiptomot, kiiktatta Urartut és Elámot - azaz a kor vetélytárs nélküli szuperhatalmává vált.
Bukása mégis rohamos gyorsasággal következett be. A folyton lázongó Egyiptomot már nem lehetett tartani, Elám megszűntével az iráni népek akadálytalanul törhettek nyugatra, Urartu végzetes meggyengülése pedig a szkíták és kimmerek számára nyitott zöld utat. A lakosság emellett folyamatosan lázongott, elsősorban a nagy történelemmel és kultúrával rendelkező, alárendelt de mégis bálványozott Babilóniában, ahol számos káld vetette meg a lábát. Az arámi vándorlást követően a nomád arabok is megjelentek a térségben, gátolva a rendezett kereskedelmet. Az oly gyakran alkalmazott deportáció már nem segíthetett. Az utolsó évei során trónviszályban meggyengyült Asszíriát az Újbabiloni Birodalom és az iráni médek kényszerítették térdre. Ezt követően sosem éledt újjá, csak nevében: olykor a császárkorban a Római Birodalom is birtokolt egy Assyria nevű keleti provinciát.
Based on work by