Lazare Hoche
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lazare Hoche (Montreuil, 1768. június 25. - Wetzlar, 1797. szeptember 18.), francia hadvezér.
A francia forradalom kitörése előtt a testőrezredben szolgált mint őrmester. Hiányos ismereteit hadtudományi művek olvasásával pótolta, s a forradalmi hadseregben vitézségével és ügyességével annyira kitűnt, hogy egy év alatt hadnagyból tábornok lett (1792). Egy év múlva (1793 novemberében) a moseli hadsereg főparancsnokává nevezték ki, és sikeresen harcolt a poroszokkal és az osztrákokkal, s ez utóbbiakat Elzászból ki is szorította. A rémuralom tetőpontján Robespierre hívei őt is gyanúba vették és fogságba vetették, amelyből csak Robespierre bukása után szabadult ki. 1795 nyarán a konvent a Bretagne-ba betört royalisták ellen küldte, s ő Penthièvre vár elfoglalásával (július 21.) leverte a felkelést. Azután a Vendée-be ment, hol humánus eljárásával véget vetett a két évig tartó véres polgárháborúnak. 1796 végén azt a megbízást kapta, hogy 20 000 emberrel Írországba törjön, s ott az angolok ellen felkelést támasszon, de a vihar meghiúsította ezt a vállalkozást. 1797 tavaszán, mint a Sambre- és Maas-hadsereg fővezére merészen átkelt a Rajnán, s miután az osztrákokat több kisebb csatában legyőzte, Wetzlarig nyomult. Itt érte őt a leobeni fegyverszünet híre, s ezután nem sokára hirtelen elhalt. Halála után Josephine, Bonaparte egykori szeretője kiderítette Lazare apja kedvéért, hogy fiát megmérgezték. Állítólag Paul Barras (a direktórium hatalmas embere) pénzt fogadott el a royalistáktól, erre rájött Lazare, és a royalista ügynök jobbnak látta halálát. Hoche a francia forradalom egyik legkiválóbb hadvezére volt, aki nemes jellemével és humánus érzésével is kitűnt. Emlékét a Rajna mellett (Weissenthurm) és Versaillesben emelt szobrai őrzik.