Karelen tartomány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Karelen (Karélia, finnül Karjala) Svédország-Finnország egyik történelmi tartománya volt. Szomszédai Nyland, Savolax és Österbotten tartományok. A II. világháború alatt Nyugat-Karéliát a Szovjetunió erőszakkal elfoglalta.

**Karelen**

Táj	Österland
Megye	Kelet-Finnország Dél-Finnország
Terület	xx xxx km²
Jellegzetes virág - svédül - latinul	' '
Jellegzetes állat

Karelen tartomány terképe

[szerkesztés] Tartományok

Fő szócikkek: Kelet-Finnország, Dél-Finnország

A tartomány a mai finn tartományok területén helyezkedik el.

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Karelen tartomány történelme

A 13. század során Karélia miatt Novgorod és Svédország között kemény harcok voltak. Egyes svéd források szerint az itteni lakosság és a novgorodiak szövetségben voltak. A harmadik svéd keresztes hadjárat Torkel Knutsson vezetésével (1293 és 1295 között) sikerrel járt és Karélia nyugati része is svéd fennhatóság alá került, majd felépült a Vyborg erőd is.

A harcok egészen 1300-ig folytatódtak, amikor a svédek a Néva folyó torkolatát elfoglalták és egy erődöt építettek, amit a következő évben az oroszok leromboltak. 1321 és 1322 között folyó egyenlő harcok után megkötötték a nöteborgi fegyverszüneti szerződést, amely először határozta meg a határt Svédország és Novgorod között.

1635-ben Savolax tartományt és a Vyborg körüli területeket beleolvasztották a Viborg és Nyslott megyébe. A nystadi béke (1721) után Vyborgot és Kexholm megyét átadták az oroszoknak, a fennmaradó területekből megalakult Kymmenegårds és Nyslott megye. 1809 után újra visszaadták Finnországnak.

A II. világháború alatt a finnek visszafoglalták Kelet-Karéliát és megalakították Kymi tartományt.