Határérték
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A matematika területén a határérték (limesz) fogalmát használják egy függvény tulajdonságának a leírására, ahogy az argumentuma egyre közelebb kerül valamilyen véges értékhez vagy végtelenhez; vagy egy sorozat viselkedésének leírására, ahogy az indexe végtelenhez tart. A határérték fogalmát felhasználja a matematikai analízis a differenciálhányados és a folytonosság definíciójához. A latin limes szóból lim-ként rövidítik.
A „határérték” fogalmát általánosabban lehet megfogalmazni a topológia, illetve a kategóriaelmélet eszközeivel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Sorozat határértéke
Fő szócikk: sorozat határértéke
Figyeljük meg a következő sorozatot: 1,79, 1,799, 1,7999,... Megállapíthatjuk, hogy a számok egyre „közelítenek” 1,8-hez, a sorozat határértékéhez.
Formálisan feltételezzük, hogy x1, x2, ... valós számokból álló sorozat. Azt mondjuk, hogy a valós A szám a sorozat határértéke, és azt így jelöljük
pontosan akkor, ha
- minden ε>0 esetén létezik egy N(ε) (ε-tól függő) természetes szám, melyre n>N(ε) esetén |xn - A| < ε.
Szemléletesen azt jelenti, hogy tetszőlegesen közel kerülhetek a határértékhez, amíg az |xn - A| abszolút érték az xn és A „távolságát” jelenti. Nem minden sorozatnak van határértéke; ha van konvergensnek nevezzük, különben divergensnek. Belátható, hogy egy sorozatnak csak egy határértéke lehet.
A sorozat és a függvény határértékének a fogalma szoros kapcsolatban áll egymással. Egyrészt a sorozat határértéke egy természetes számokon értelmezett függvény végtelenben vett határértéke. Másrészt egy f függvény határértéke x helyen, ha létezik, megegyezik az f(xn) sorozat határértékével bármely olyan xn sorozatra, amely a függvény értelmezési tartományából vesz fel értékeket, és a határértéke x.
[szerkesztés] Függvényhatárérték
Fő szócikk: függvény határértéke
[szerkesztés] Határérték véges pontban
Feltéve, hogy f(x) valós függvény és c valós szám. A:
kifejezés azt jelenti, hogy f(x) értéke tetszőlegesen közel kerül az A-hoz, ha az x elég közel van c-hez. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy „az f(x) határértéke az x tart c esetén A”. Megjegyezzük, hogy ez akkor is igaz lehet, ha f(c) A, sőt az f(x) függvénynek nem muszáj értelmezve lennie a c pontban.
Két példa következik a fentiek illusztrálására.
Vizsgáljuk meg határértékét, ha x tart 2-höz. Ebben az esetbe az f(x) definiált a 2 helyen, és egyenlő az ottani 0,4 értékével:
f(1,9) | f(1,99) | f(1,999) | f(2) | f(2,001) | f(2,01) | f(2,1) |
0,4121 | 0,4012 | 0,4001 | 0,4 | 0,3998 | 0,3988 | 0,3882 |
Ha x közelít 3-hoz, akkor f(x) közelít 0,3-hez, azaz . Ezekben az esetkeben, amikor , azt mondjuk, hogy f folytonos az x = c helyen.
De nem minden függvény folytonos. Legyen például a g függvény az alábbi módon értelmezett:
A g(x) határértéke x tart 2 esetén 0,4 (ahogy az f(x) esetén is), de ; g nem folytonos x = 2 helyen.
[szerkesztés] Formális definíció
Legyen az f függvény, mely értelmezve van a c egy nyílt környezetében (esetleg c-ben nem) és A egy valós szám. A
jelölés azt jelenti, hogy minden érték esetén van olyan , melyekre bármely x esetén, ha , akkor .
Pontosabb formális definíció a konvergens sorozatok definíciójából adódik.
[szerkesztés] Függvényhatárérték a végtelenben
Van, amikor nem csak a véges helyen vett határértéket kell vizsgálnunk, hanem, hogy a függvény hogyan viselkedik, amikor x tart a pozitív vagy negatív végtelenhez.
Példaként vizsgáljuk az függvényt.
- f(100) = 1,9802
- f(1000) = 1,9980
- f(10000) = 1,9998
Ahogy x nagyon naggyá válik, f(x) közelít 2-höz. Ebben az esetben,
Formálisan, a végtelenben vett határérték definíciója
- pontosan akkor, ha minden ε > 0 esetén létezik olyan K valós szám, melyre | f(x) − c | < ε teljesül, ha x > K
A mínusz végtelenben vett határérték hasonlóan definiálható.