Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút – Fertőboz

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (magyar rövidítése: GYSEV Zrt., német neve: Raab–Ödenburg–Ebenfurter Eisenbahn, német rövidítése: ROeEE, német hétköznapi neve: Raaberbahn) Magyarországon és Ausztriában működő integrált vasúttársaság. A cégjogi szempontból különös vasúttársaság az I. világháború végén még önálló, a MÁV-tól független vasút volt, amelynek két országbeli működését és önállóságát a trianoni békeszerződés konzerválta. A GYSEV a két országban három jelentős vasútvonalat, valamint az Európai Gazdasági Térség területén érvényes engedélyével mindkét országban vasúti személyszállítást, továbbá Európa-szerte vasúti árufuvarozást végez. Egyik korábbi csatlakozó mellékvonala, az 1880-as évek szabályai szerint helyi érdekű vasútként létrehozott Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút (Fhév) formailag önálló vasúttársaság, amelynek vasútüzemi kiszolgálását azonban a GYSEV végzi el.

A társaság működését 1872-ben Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872. évi XXVII. törvény szentesített. Az első vonalszakasz Győr és Sopron között 1876. január 2-án nyílt meg. A csatlakozó Fhév 1897. december 19-én kezdte meg működését. Az osztrák-magyar monarchia szétválása miatt különösképpen fennmaradó társaság részvényeinek tulajdonosi szerkezete: 61,1% Magyar Állam, 33,3% az Osztrák Állam, 4,2%-ban Hamburger Hafen und Lagerhaus AG. 1,2% részvény tulajdonosa pedig a történelem további fintoraként nem fellelhető.

[szerkesztés] Magyarországi vonalai

Győr-Sopron (8. sz. vonal, 85 km, egyvágányú, villamosított)
Fertőszentmiklós-Pamhagen (9. sz. vonal, 13 km, egyvágányú, villamosított)
Sopron-Szombathely (125. sz. vonal, 62 km, egyvágányú, villamosított)
Sopron-Ágfalva-oh. (7,2 km, egyvágányú, nem villamosított)
Sopron-Harka-oh. (5,8 km, villamosított egyvágányú)
Szombathely-Szentgotthárd (21. sz. vonal, 54 km, a vonalat 2006. december 10-től veszi át a társaság a MÁV-tól)
Fertőboz-Nagycenk (8a sz. vonal, keskeny nyomközű)