Frivaldszky János (zoológus)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Frivaldszky János (frivaldi) (Rajec, Trencsén vármegye, 1822. június 17. - 1895. március 29.) zoológus, az MTA tagja, Frivaldszky Imre unokaöccse
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben, Nagyszombatban és Léván végezte, érettségit Vácott tett; 1840-ben Pesten a mérnöki pályára lépett, melynek tanulása közben minden szabad idejét a Magyar Nemzeti Múzeumban töltötte, ahol nagybátyja, Frivaldszky Imre mellett dolgozott. 1847 - 1848-ban letette a mérnöki szigorlatot. 1852-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz nevezték ki segédőrnek, majd őrnek, 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatójává ("igazgatóőrévé") léptették elő. Főleg a rovarok tanulmányozásával foglalkozott és hazánk faunájából számos új és igen érdekes fajt irt le. A Balkán félszigetet kétszer is beutazta, eközben gazdag anyagot gyűjtött. Az MTA 1865-ben levelező, majd 1873-ban rendes tagjává választotta. Számos külföldi tudományos testület is tagjai sorába emelte. Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg az MTA kiadványaiban, a Természetrajzi füzetekben és több külföldi tudományos folyóiratban, amelyekkel nevének hazánkban és külföldön nagy tekintélyt vivott ki. A rovarokon kívül más állatok tanulmányozásával is foglalkozott.
[szerkesztés] Főbb művei
- A magyarországi egyenes röpüek magánrajza (Pest, 1867);
- Adatok a magyarhoni barlangok faunájához (Mathem. és term. tud. Közl., 1865); (kimerítően ismertette a hazai barlangok állatvilágát)
- Madarak és rovarok (Budapest és környéke… c. munkában, Bp., 1879);
- Aves Hungariae (Bp., 1891) (részletesen bemutatta a magyar fauna madárvilágát)
V. ö. Szinnyei J., Magyar irók életrajza.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona
- Magyar Életrajzi Lexikon
)
Based on work by 