Barlang
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Barlangnak nevezzük a természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által bejárható méretű föld alatti üregeket. Tudománya a szpeleológia, másnéven barlangtan, bejárói a barlangászok, bejárása barlangászás.
- Szpeleogenetikának azt a tudományágat nevezzük, amelyik az eltérő kőzetsajátosságokat és a reájuk ható természeti erők eredményeit a barlangképződés szempontjából vizsgálja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elsődleges barlangok
A barlangok egyik fajtája a szingenetikus barlangok, melyek a befoglaló kőzet keletkezésével egyidőben jöttek létre.
[szerkesztés] Lávacsatorna
Ha a nyugalmi állapotba került lávaömlés újra megindul, akkor csatorna keletkezhet benne, ami a kihűlés után bejárat találása esetén akár kilométereken át bejárható.
[szerkesztés] Kristálykamra
A forró lávából kiváló gáz gyakran buborékot alkot, mely a kihűléssel rögzül. Ezeknek nincs természetes bejárata, bányászati tevékenység során találnak rájuk. nagyon szép kristályok borítják belülről, innen kapta a nevét.
[szerkesztés] Mésztufa barlang
A mésszel telített vizű karsztpatakok vízeséseinek lábánál, hogy a lezuhanó és szétszóródó, porlódó vízből, a víztükörtől bizonyos távolságra lassanként mésztufa-dombok, -gátak épülnek, amelyek idővel a tulajdonképpeni vízfolyást és vízesést körülölelik, sőt később be is boltozhatják. Ehhez a folyamathoz hozzájárul a vízesések küszöbén fennakadó ágak, fűszálak, mohok lassan elmeszesedő, alálógó függönye is, amely újabb és újabb térrészecskéket zár el a napvilágtól. Az elsődleges mésztufabarlangok nem alkotnak kiterjedt, összefüggő nagyobb barlanghálózatot, hanem csak egymástól elszigetelt, kisebb természetes fülkék sorozatát, amelyeket mesterségesen vájt folyosók készítésével az ember fejleszthet egységes barlangrendszerré. Magyarországon több ilyen keletkezésű mésztufabarlang a lillafüredi Anna-barlang, tatai Feszty-barlang, valamint a világ egyetlen olyan mésztufa barlangja, mely egy világváros történelmi központja alatt húzódik: a Budai Várbarlang. Ennek teljes hossza meghaladja a 4 km-t, több szintes rendszere az egész Várnegyedet behálózza.
[szerkesztés] Korall barlangok
A tengerfenéken élő, mész-szirteket építő koralltelepek állatkái, ágas-bogas lakhelyeiket készítvén, gyakran üregeket zárnak körül, s így formálják e kétségtelenül érdekes, de ritkán szárazra kerülő kisebb barlangüregeket.
[szerkesztés] Másodlagos barlangok
Ezeket posztgenetikus (később keletkezett) üregeknek nevezzük. A legfontosabb másodlagos barlangképző hatások, illetve folyamatok a következők:
- a Föld kérgében végbemenő mechanikai feszültségkiegyenlítődések okozta, ún. tektonikai mozgások,
- a víz oldó (korróziós) és erőművi koptató (eróziós) hatása,
- alárendeltebb fontossággal a szél munkája.
[szerkesztés] Kőzethasadék-barlangok
Más néven szerkezeti barlangok: a Föld szilárd kérgét formáló, ún. hegyképző vagy tektonikus erők hozzák létre őket. E hasadékok néha több méter szélesek, több száz méter hosszúak és mélyek lehetnek, s egymást sokszor rácsos alaprajzú szövevényes keresztezésekkel harántolva át, igen bonyolult, labirintusszerű hasadékbarlang-rendszereket képezhetnek.
[szerkesztés] Hévforrás-barlangok
A hévizes kioldású üregek általában a mészkőhöz kötöttek, de ritkán kifejlődhetnek más kőzetben is (pl. dolomitban, helyenként kősóban és gipszben is ismeretesek). A Föld mélyéről feltörő hévizek rendszerint igen sok oldott kémiai anyagot tartalmaznak, a bennük gyakori szénsav, és a gyakran előforduló kénsav nagyon erőteljesen képes a hasadékokat üregekké tágítani.
[szerkesztés] Abráziós barlang
Ezeket a barlangokat a tengervíz hullámmozgásának ereje és a hullámzó víz által mozgatott partszegélyi kőzettörmelék koptatómunkája hozta létre.
[szerkesztés] Eróziós barlangok
A vízfolyások mészkőterület (karszt) repedéshálózatába jutva a karsztvízcsatornák kialakulása után a szállított törmelék és az omlások által barlangokat alakít ki. Ismeretesek helyenként mészkövön kívül homokkőben, dolomitban, andezitben és más kőzetekben is. A vízfolyások kőzetbe hatolásánál alakulhat ki a függőleges aknabarlang, míg a kibukkanásuknál a forrásbarlang.
Az eróziós karszt-barlangokban gyakori cseppkőképződés menete azon alapszik, hogy a barlangrendszert magába záró hegység mészkőanyaga oldódik a vízben, mely azután alkalmas feltételek között ismét szilárd mészkőként kristályosodhat ki az oldatból.
[szerkesztés] Gleccser-barlangok
A gleccserek és a jéghegyek belsejében összegyűlő olvadékvizek gyakran szerteágazó és nagyméretű barlanghálózatokat képesek a jégtömbben kioldani. Ha a jégtömeg belsejében mozgó olvadékvizek elérik a jégtömb talpát, a jég alatti kőzet apró törmelékszemcséit is magukkal sodorhatják a vízfolyások. Az ilyen folyók mederágyukat ezután már csiszolómunkájával bővítik tovább, így a barlangképződés üteme jelentősen felgyorsul, de most már az üreg formálásában a fő szerepet nem a korrózió (oldás), hanem a víz hordalékmozgásának mechanikai koptatóhatása, az ún. erózió jelenti. (Sok kutató, a jégben képzödő üregekett nem tekinti barlangnak, mert a jég nem a Föld kőzetburkának a része.)
[szerkesztés] Jégbarlangok (jeges barlangok)
Jégbarlangoknak azokat a barlangokat nevezzük, amelyeknek (vagy egyes szakaszaiknak) hőmérséklete 0 C° alatti, így a barlangban tartósan megmarad a jég. Ennek oka rendszerint az, hogy a bejárat körzetének évi középhőmérséklete fagypont alatti, lehet ez egy magashegyi barlang (pl. Eisriesenwelt – Ausztria), vagy egy északra nyíló völgy zsákszerű meredek barlangbejárata, ahova télen a hideg levegő könnyen befolyik, de nyáron huzat hiányában bentreked (pl. Dobsinai-jégbarlang, Szilicei-jégbarlang – Szlovákia). A Dobsinai-jégbarlang jó példája az érzékeny klimatológiai egyensúlynak: mikor a jégbarlangot összekötötték a Stratenai-barlangrendszer járataival, a megváltozott huzatviszonyok miatt a hosszú idő alatt felhalmozódott jégtömeg olvadni kezdett, s mikor az átjárót ajtóval lezárva megszűntették a huzatot, a jelenség megszűnt, visszaálltak a jól ismert régi viszonyok. (Sok kutató, a jégben képzödő üregekett nem tekinti barlangnak, mert a jég nem a Föld kőzetburkának a része.)
[szerkesztés] Klímája
- A barlangokra jellemző, a hőmérsékleti kiegyenlítettség. Télen, nyáron és minden évszakban legfeljebb csak 1-2°C-ot változik az évi középhőmérséklet, sőt az "egyedi hőfok" is (a barlang egy-egy részének valamely időszakában mért hőfoka). Több magyar barlangban végzett hőfokmérés összesítése alapján ilyenforma értékek adódnak; a bejárati régiókban 12-13°C, az üregek mélyén 8-10°C.
- Az ősember éppen a hőmérséklet eme nagyszerű kiegyenlítettsége miatt választotta lakóhelyéül a barlangokat. A jégkorszakban még a felmelegedések idején is hidegebb volt az éghajlat, mint ma, így érthető, ha a télen-nyáron egyforma, jól kibírható klímájú barlangokba költöztek.
- Magas a barlangi levegő páratartalma. A tipikus barlangi részek értékei 98-99% érték körül mozognak. A páratartalom kiegyenlített,a hőmérséklethez hasonlóan ez a tényező is egyforma minden évszakban.
- Minél beljebb haladunk a barlangba, annál kevesebb fényt észlelünk, végül elérkezünk olyan járatba, ahol már abszolút sötétség van. A fény csökkenése - az abszolút sötétség tartományának határáig - egyenesen arányos a távolság vagy a mélység növekedésével.
- Egyes barlangokban, főleg a rendszereknek számító nagyobbakban, különböző irányú és jelentőségű légmozgást (huzatott) tapasztalhatunk. Általában légmozgásváltozással függ össze a jégbarlangok keletkezése.
[szerkesztés] Magyar rekordok
1994-es adatok
- Leghosszabbak:
- Baradla-Domica barlangrendszer 24 816 m
- Pálvölgyi-cseppkőbarlang 11 450 m
- Béke-barlang 6408 m
- Csodabogyós-barlang 5200 m (honlap)
- Mátyás-hegyi barlang 4 862 m
- József-hegyi barlang kb. 4 800 m
- István-lápai barlang 4 500 m
- Ferenc-hegyi barlang 4 000 m
- Szabadság-barlang 3 319 m
- Budai Vár-barlang kb. 3 300 m
- Csodabogyós-barlang kb. 3 000 m
- Legmélyebbek:
- István-lápai barlang 250 m
- Vecsem-bükki-zsomboly 235 m
- Alba Regia-barlang 200 m
- Jáspis-barlang 190 m
- Naszályi-víznyelőbarlang 171 m
- Szepesi-Láner-barlangrendszer 166 m
- Fekete-barlang 163 m
- Diabáz-barlang kb. 153 m
- Szabó-pallagi-zsomboly (Baglyok szakadéka) 151 m
- Csengő-zsomboly 134 m
- Leghosszabb egybe függő akna:
- Vecsem-bükki-zsomboly 90 méter
[szerkesztés] Nemzetközi rekordok
- Az öt leghoszabb barlang:
- Az öt legmélyebb barlang:
- Krubera (Voronja), Grúzia, 2080 méter
- Lamprechtsofen Vogelschacht Weg Schacht, Ausztria, 1632 méter
- Gouffre Mirolda / Lucien Bouclier, Franciaország, 1626 méter
- Reseau Jean Bernard, Franciaország, 1602 méter
- Torca del Cerro del Cuevon (T.33)-Torca de las Saxifragas, Spanyolország, 1589 méter
A legnagyobb egybefüggő függőleges járat, 603 méter mély, a Vrtoglavica-barlangban, Szlovéniában található, ezt követi a Patkov Gušt, 553 méterrel a Velebit hegyen, Horvátországban.
A világ legnagyobb barlangi terme a Sarawak Chamber-ben, a Gunung Mulu Nemzeti Parkban (Sarawak, Borneo, Malájzia) található. Méretei: 600 méterszer 400 méter és 80 méter magas.
Based on work by