Wikipédia vita:Elnevezési szokások

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Átvezetett változtatások (archív) 1.1 Elnevezési szokások 1.2 Szavazások 1.2.1 Hajónevek 1.2.2 Repülőgép nevek 1.2.3 Településnevek 1.2.4 Szakszavak rövidítése 2 Új javaslatok 2.1 Névelő szócikkek elnevezésében 2.2 Nem latin betűs írások linkjei 3 Személynevek 4 Zeneművek 5 Többnevű hírességek: egyértelmű és többértelmű nevek 6 Királyok, hercegek, grófok 7 Földrajzi nevek 8 i.e. vagy Kr.e? 9 Elavult részlet az útmutatóban? 10 Héber nevek írásmódja 11 Átírások általában

[szerkesztés] Átvezetett változtatások (archív)

[szerkesztés] Elnevezési szokások

Most járok itt először, ezért (még) nem vetemedem mások szövegének átszerkesztésére, viszont zavarónak találom az Elnevezési szokásokban előforduló "Convention" - Szokás fordítását. Először is pontatlan, hiszen csupán a többes számú 'conventions' bír szokás(ok), szabály(ok) jelentéssel. Az eredeti - angolban - szereplő (egyes számban álló) convention nem jelent szokást, hanem inkább egyezményt, megegyezést, megállapodást (akár hallgatólagosat is) jelent. Jelen esetben vélhetően a "megállapodás" állna a legközelebb az eredeti szándékhoz, mert a semmiből ritkán teremtődik szokás, inkább arról van szó, hogy a Wikipédia kitalálói megállapodtak, megegyeztek valamiféle elnevezési konvenciókban :) (Moshu)

Köszönöm az ötletet, szerintem is igazad van. Amikor az ember nekiáll, és elkezd megint lapot lap után fordítani, miközben ezer más baja is van, nem mindig sikerül a szóválasztás tökéletesre. Átírom. --grin 2003 november 4 08:49 (UTC)

[szerkesztés] Szavazások

[szerkesztés] Hajónevek

Megállapodás: A cikkek címében szerepeltetni kell az egyes hajónevekhez tartozó előtéteket, ha azok angolszász nyelvterületről számaznak, például: HMS Ark Royal, USS Enterprise. Ha kiemeléssel akarjuk ellátni a hajóneveket, akkor az előtéteket ne tegyük a kiemelésbe. Ezt a következő módon érhetjük el: [[HMS Ark Royal|HMS ''Ark Royal'']], [[USS Enterprise|USS ''Enterprise'']].

• Az olyan hajóneveknél, ahol nincs előtét, ott a következő elnevezési rendszert alkalmazzuk: (Nemzetiség) (típus) (Név); például, Szovjet repülőgép anyahajó Kuznyecov ([[Szovjet repülőgép anyahajó Kuznyecov|Szovjet repülőgép anyahajó ''Kuznyecov'']]
  • Eltérő javaslat: "Kuznyecov (hajó)", mert nem biztos, hogy a hosszú elnevezés egyértelmű. A cikk első sora mindig tartalmazza a hajó pontos nevét (eredeti és magyar nyelven). --grin
    • Szerintem minden hajót lehetne a fenti módon elnevezni, nálunk sok értelme nincs az USS-féle előtagoknak (a legtöbben úgysem tudják mit jelent...), aztán a cikkben meg lehet említeni ezt is. - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)
    • egyetértek, legyen minden "Hajónév (hajó)" formájú.

---

Nem értem, miért ragaszkodunk idegen elnevezési szokásokhoz a szócikkek címében? Miért nem elég például Kuznyecov (hajó), egyértelműsítendő, hogy nem pl. Anatolij Szergejevics Kuznyecovról van szó? A "HMS"-nek meg aztán még kevesebb értelme van - szócikkek címében. Szerintem az alábbiakat kellene követni:

1. Ha a hajó neve egyedi,más értelme a szónak nincs, ne írjunk semmit. 2. Ha van más értelme (mint pl. a Kuznyecov-példában) írjuk zárójelbe, hogy hajó. Ha több ilyen hajó van, remélem, a hajózás szerelmesei is képesek egy szócikkbe foglalni. 3. Ha a hajózás szerelmeseinek ez sem elég, a gyártó (tervező) stb. neve mellé írjuk oda a modell nevét - perszer v.ö. 1. és 2.pont.

Amit biztosan kerüljünk el: a helytelen szórend (lásd e vitácska elejét).

--Linkoman

Ugyanazt leírtad, mint amiben már lassan egy éve megegyeztünk. Jó, hogy egyetértesz, de miért ilyen hosszan? :-) --grin ✎ 2004. szeptember 14., 22:13 (CEST)

[szerkesztés] Repülőgép nevek

A repülőgépek elnevezései túlzottan szerteágazóak, ezért erre lásd: Wikipedia:Elnevezési szokások (repülés).

• Vélemény: mint a hajóknál - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)
• egyetértek, legyen minden "Repnév (repülőgép)" formájú.

[szerkesztés] Településnevek

Megállapodás: A települések neveit a magyar nyelven is névvel rendelkezőek esetén magyar néven nevezzük el (és a más nyelveket használt neveket átirányítással mutathatjuk erre, például "Kassa", és erre mutat a "Košice" is).

• Véleményem szeritn meg pont a hivatalos nevet kellene előnyben részesíteni, és a magyart (vagy más nyelvűt) átirányítani - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)

Ha a magyar fonetikus átírás elterjedt, akkor használjuk azt (pl. "Tajpej" "Taipei" helyett), egyébként pedig azt a nevet, melyet a település napjainkban visel.

• Szerintem pedig pont a hivatalos alak hivatalos átírása lenne a cikk, az egyéb átírások, ismert nevek pedig az átirányítandók - Gaja

A cikkek szövegében - amennyiben lehetséges - a települést az adott korszaknak megfelelő néven nevezzük (pl. Gdansk neve Danzig volt a német megszállások idején), illetve jelezzük első előfordulásnál, ha a település más, elterjedt néven is ismert volt.

Megállapodás: Ha két település neve megegyezik, akkor utána zárójelben jelezd, hogy az adott település mely földrajzi egységben helyezkedik el. Próbálj olyan egységet választani, mely mindkét településnél releváns: két egyforma nevű azonos országban levő település esetén (ha van ilyen) a megyét, vagy közigazgatási egységet (pl. amerikai állam) írd zárójelbe; egyéb esetben pedig az országot.

Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (településnevek)

Esetleg lehetne erről egy szavazást rendezni. - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)

-- Szerintem ezen még kicsit gondolkodjunk el. Pl. "A települések neveit a magyar nyelven is névvel rendelkezőek esetén magyar néven nevezzük el". Főszabályként feltélenül helyes. De meg tudjátok mondani, hogy Boroszló melyik város? Balassi Bálint bizonyára ezt használta. Ma ki ismeri? A mai Európa-atlaszoknál stb. van egy szokás, hogy mindegyik név a mai állam szerinti hivatalos nevén szerepel. Minimális udvariasságnak tartom, hogy ez a név -ha eltér a magyartól - legalább átirányításként szerepeljen.

Teljesen egyetértek a felszólalóval! - Gaja 2004. szeptember 14., 12:59 (CEST)

Azzal nagyon egyetértek, hogy kerüljük a "történelmietlen" használatot - pl. Budapestet 1873 előtti állításokban célszerű "Pest-Buda" néven említeni és ha ez mégsem volna helyes (mint pl Aquincum esetében), akkor "a mai Budapest stb." látszik megfelelőnek.

Javasolom tehát, hogy kicsit finomítsuk még a szöveget.

--Linkoman

---

A jelenlegi településeket magyar nevükkel nevezzük el, ha az ismert. Ha nem, akkor a leggyakoribb átírásukkal. Ha egy település múltjáról írunk, akkor próbáljuk azt a formát használni, ami az adott korban használatos volt. Ha a cikk csak egy adott korszakról szól, akkor helyes az adott korszak által használt formát használni (pl. Boroszló); ha azonban a cikk pl. egy ma is létező település teljes történetét öleli fel, akkor a mai néven nevezzük a cikket, és a szövegben használjuk mindig a megfelelő formát, magyarázattal természetesen. Minden név, melyre egy cikk hivatkozik redirect a fő cikknévre (tirgu mures → marosvásárhely... [iirc])

Ha a nevek egyeznek két esetben akkor a fentebb olvasható bekezdés tökéletesen megfelel. Szerintem. --grin ✎ 2004. szeptember 14., 22:20 (CEST)

[szerkesztés] Szakszavak rövidítése

Lehet, hogy csak engem zavar (ezért nem is javítottam ki az ilyeneket) a szövegben a rövidítések többszörös magyarázása. Ilyenekre gondolok:

... API-ba (Application Programming Interface, alkalmazás-fejlesztői felület)

Ilyenből több is van, és igazából sok cikkben előjön (és elő fog jönni) ez a dolog. Szerintem ez így halmozás, nem egyértelmű, hogy melyik legyen zárójelben, néha a rövidítés van, néha a magyar fordítás, néha mindkettő. Szerintem a kifejezés fordítása és/vagy kifejtése abban a szócikkben kellene legyen, amire a kifejezés mutat.

Más kérdés, hogy melyik kifejezés legyen az alap szócikk. Bizonyos esetekben a rövidítés elterjedtebb (pl. HTML, FTP), egyébként én a teljes angol verzióra szavaznék (a magyar fordítások nem egyértelműek mindig, és néha erőltetett). Pl. World Wide Web Consortium... --Karaj 2005. május 10., 15:37 (CEST)

Kedves Karaj, Valóban nem vettem észre eddig az észrevételeidet. Szerintem igazad van, idegen betűszavakat akkkor tegyünk a szócikk címévé, ha így terjedt el nálunk, ha nem, nem.

• Az API-s példád szerintem helyesen így szól (ha az API a szócikk címe):
• Az API (az angol Application Programming Interface kifejezés rövidítése) alkalmazás-fejlesztői felületet jelent (v. ha a fogalom ennél szűkebb: olyan alkalmazásfejlesztési felület, amely...
• Te mit gondolsz erről?--Linkoman

Én szűkíteném a dolgot. Az API, és más hasonló rövidítés kifejtését meg lehet nézni maga a címszó alatt. Így amikor hivatkozol rá, elég lenne valami ilyesmi:

... az API (alkalmazásfejlesztői felület), amely ...

Mindezt persze csak egyszer. Ha ezt így elfogadjátok, akkor nyugodt szívvel javítom ki az ilyen eseteket. Egyébként nem akarom más munkáját feltúrni csak azért, mert nekem nem tetszik.

Egyébként az informatikai cikkekben van egy kis bizonytalanság a fordítás terén, gondolom ez okozza azt, hogy egyes kifejezések mellett mindig megjelenik zárójelben az angol változata vagy egy magyarázat hozzá. Én ezeket a kifejtéseket nem zárójelezve képzelném el, hanem az adott szócikkben, egyszer. Vagy alternatív megoldásként lehetne hasznáni az acronym elemet, bár úgy látom ez valamilyen okból a wikipédián nem működik. --Karaj 2005. május 11., 11:59 (CEST)

Kedves User:Karaj, egyetértek, hogy a kifejtéseket ne zárójelezve hozzuk, hanem az adott szócikkben, egyszer. Az acronym jó ötletnek látszik, de nem tudok eleget róla (én az angolban csak a 3 betűsek listájával találkoztam eddig). Esetleg kissé részletesebben kifejtenéd a Kocsmafalon?--Linkoman

[szerkesztés] Új javaslatok

Ide jöhetnek az új javaslatok, kérdések.

[szerkesztés] Névelő szócikkek elnevezésében

Hali! Az Egyesült Államokkal kapcsolatos szócikkek esetében van olyan problémám, hogy tegyek-e névelőt a szócikk nevébe, pl. Az Egyesült Államok Kongresszusa, alkotmánya, felsőháza, stb.

Mi az irányelv ilyenkor? Köszönöm. Nyenyec 2004. szeptember 6., 02:06 (CEST)

-- Kedves Nyenyec,

A névelő nem része a földrajzi neveket magukban foglaló tárgyszavaknak. A hivatalos magyar változat az Amerikai Egyesült Államok, ahová az Egyesült Államok illetve az USA át vannak irányítva. Elnézést, de itt ragadnám meg az alkalmat, hogy az USA tagállam szócikked kapcsán felhívjam a figyelmedet, hogy bár az "USA tagállam" magyarul korrekt, de messze nem olyan gyakran használt kifejezés, mint magában az USA-ban. Én inkább azt ajánlanám, hogy az Amerikai Egyesült Államok szócikkbe irányítsd át, amit írtál, az Amerikai Egyesült Államok tagállamai vagy egyszerűen Tagállamok alcím alá (többes számban!), mivel várhatóan a magyar érdeklődők inkább ott keresik. Üdv --Millisits

Köszi a segítséget és a javaslatot! Tervezem egyebkent, hogy bemasolok egy teljes tagallam listat tablazatos

formaban az adatdoboz ala a [nemet oldalhoz] hasonloan.

Javaslatodat bemasolom az USA-tagállam vita lapjara. Egyebkent nincs kifogasom ellene. Nyenyec 2004. szeptember 6., 17:59 (CEST)

[szerkesztés] Nem latin betűs írások linkjei

Tudom, a nem latin betűs írások átírása a vesszőparipám, ezért nem akarok rögtön saját fejem után menni.

Például az egyes országok táblázataiban (pl. Belarusz, Macedónia, stb.) vannak személy és településnevek. Ezek, ha az angol Wikiből származnak, vagy angolos átírásúak, vagy a nemzeti (fél)hivatalos átírással vannak írva. Tudomásom szerint a Magyar Wikipédiában (sajnos) még mindig az MTA átírási rendszerét kellene használni. Na most ez a szövegben nem okoz problémát egyszerűen át lehet írni. De ahol linkeltek a nevek, ott azért jó lenne mindjárt az elfogadott alakot használni.

Mi erről a véleményetek??? - Gaja 2005. június 3., 10:06 (CEST)

[szerkesztés] Személynevek

Jól látom, hogy nincs szó arról, hogyan írjuk a személyneveket?

Nem mindenkinek egyértelmű, hogy teljes nevet használunk (vezetéknés és keresztnév). -- nyenyec ☎ 2005. július 2., 20:33 (CEST)

A címekkel, rangjelzésekkel kapcsolatban van (legyen) valamiféle megállapodás? Tapasztalatom szerint a már megírt szócikkek címei általában nem tartalmazzák a rangokat, címeket. — KovacsUr 2005. július 2., 20:53 (CEST)

Lehet, hogy ezt a Wikipédia:Kocsmafalon kéne megbeszélni... -- nyenyec ☎ 2005. július 2., 21:02 (CEST)

Eddig mindenkinek egyértelmű volt a teljes név, mostanában harapózott el a csak vezetéknév. A rangokat, mint gróf, doktor, isten stb. nem írjuk bele szerintem. Alensha * 2005. július 2., 22:09 (CEST)

[szerkesztés] Zeneművek

Én eddig azt hittem, hogy a "Zenemű (szerző neve)" forma a szokásos, de most látom, hogy a Bach és Bartók zeneművek címei: "Bartók: II. hegedűverseny" stílusban vannak.

Tisztázni kéne ezt és erre a lapra felvezetni, mert most nem ez áll itt.

-- nyenyec ☎ 2005. november 10., 04:53 (CET)

Ezt a kérdést a Vita:Mozart: Requiem lapon is fölmerült. NZs ezt válaszolta:

Mér nem jó a Mozart: Requiem? J. S. Bachnál és Bartóknál is így van... (legyen már egységes... vagy ha valaki ráér, átmozgathatja az összeset, de szerintem nem éri meg, inkább bele kell ebbe törődni). --NZs 2005. november 6., 21:28 (CET)

[szerkesztés] Többnevű hírességek: egyértelmű és többértelmű nevek

Az, hogy "A leggyakrabban használt magyar elnevezést használd", jelenti-e, hogy a két- vagy háromnevű hírességeknek hogyha leginkább a vezetéknevét használjuk, akkor az lesz a cikk címe is? Pl. jó-e az, hogy Tolsztoj a Lev Nyikolájevics Tolsztoj név alatt van?

Én úgy gondolom, hogy erre a "Ha szükséges, légy pontos" kitétel vonatkozik, tehát csak akkor kell pontosítani, ha máskülönben összekeverhető lenne – s ennek értelmében elég lenne a Tolsztoj név a cikk címének. – Annál is inkább, mert más Tolsztoj aligha ismert.

Van egy Alekszej Tolsztoj is, több könyve megjelent magyarul is. Palesmurt 2006. november 5., 22:03 (CET)

Hasonló kérdés merül föl akkor is, ha egy nevet több személy is viselt, de közülük nyilvánvalóan egyvalaki a leghíresebb, mint pl. Bach vagy Mozart esetében. Ilyenkor is kell az alapértelmezett személy cikkének címébe a teljes név? – Ekkor ugyebár nyilván ki lehet tenni pl. a Bach szócikk elejére, hogy "Ez a cikk Johann Sebastian Bachról szól; a többi Bachot l. a Bach (egyértelműsítés) alatt".

Jó lenne kitalálni és egységesíteni, mert minél később döntjük el, annál több cikket kell majd átnézni és szükség esetén átmozgatni. Adam78 ✉ 2006. január 24., 03:46 (CET)

Ha beleszólhatok: általában a lexikonokban is teljes neükön szerepelnek a hírességek, maximum akkor szereplenek rövid néven, ha az valamilyen művésznév. Ugyanezt értem a "többértelmű" nevekre is. Én nem változtatnék ezen az egyszerűség kedvéért, inkább csináljunk redirekteket. - Gaja ✉ 2006. január 24., 10:12 (CET)

[szerkesztés] Királyok, hercegek, grófok

Új javaslattal állnék elő, követve az éppen véglegesedőben lévő gyakorlatot a wikin. Megállapodás esetén ebben a szócikkben ezt át írnám.

• Használjuk a "II. Edward angol király" formátumot minden uralkodó esetében, ideértve a magyar királyokat is (I. István magyar király).
• Abban az esetben ha a delikvens Magyarország és más ország uralkodója is volt egyben, használjuk a magyar nevét és a cikkben említsük meg többi titulusát, esetleg lehet valakiról cikk több irányból is.
• Ha egy ország történelme során bármilyen okból két uralkodó is ugyanazt a nevet kapta, használjuk az egyértelműsítő becenevét (pl. III. (Hitvalló) Edward angol király).
• Ha ilyen nincsen, és sehogy máshogy nem tudjuk őket megkülönböztetni, akkor pedig egyértelműsítő lapot kell készíteni, ahonnan olyan linkeket lehet csinálni, ami egyértelműen megkülönbözteti az uralkodókat.

Véleményeket kérek!--Burumbátor 2006. április 6., 09:23 (CEST)

Nagyon támogatom az egységes, zárójelek nélküli megnevezéseket! Magyar királyt is ugyanígy. Ha magyar király IS, akkor ez legyen a fő szócik, a többi névről irányítsuk oda. Pl. II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc osztrák császár és I. Ferenc magyar király ugyanaz a személy, és néha más-más minőségében kell rá hivatkozni. Pl. írhatjuk-e, hogy IV. Károly magyar király császári rendeletet ad ki (természetesen I. Károly osztrák császári minőségében. Sok helyen kell majd egységesre javítani, de megérné. Logika ugyanaz lenne a "nem király"-okra is: orosz cár, bolgár cár, osztrák főherceg, erdélyi fejedelem (!), montenegrói fejedelem, erdélyi vajda, horvát bán, etc. Üdv Akela 2006. május 20., 00:07 (CEST)

Rossz ötlet, mert így nem illeszthető folyószövegbe, mint pl I. István blablabla ([[I. István (király)|]] blablabla formában). Másészt a szövegben úgyis kifejti az ember, hogy hol volt király, meg ha épp nem tudom, hogy hol épp hogy hívták az aktuális porosz országot, vagy egyáltalán nem tudom hogy hol volt „fő” király, akkor az életbe' nem találom meg szegényt. Mit oldana meg pontosan? Most is a magyar név az elsődleges, és ahol ütközés van, most is egyértelműsítünk. --grin ✎ 2006. május 21., 01:01 (CEST)

• Szerintem 2 kérdés van: (1) Minden királyhoz írjunk-e nemzetiséget, kivéve a magyarhoz, aki "csak király", mindenki más "ilyen-olyan király"? Merthogy "úgyis tudjuk". Vagy irjuk oda a magyart is, mint a többit, hátha más is olvassa a wikit, nemcsak a vérmagyarok (remélem). Az angol wikiben az angol királyhoz is odaírják, Henry VIII of England. Nálunk pl. a Lipót egyéertelműsítő lapon nincs I. Lipót, II. Lipót magyar király, csak a német-római császár (aki ugyanaz, de csak annak, aki TUDJA). Aki nem tudja - azért KERESI - nem fogja megtalálni. Nem perdöntő különbség, bár nagy elvi koncepciókülönbség van mögötte (Kihez szól a lexikon, mekkora előismeretet követelünk meg az olvasótól?).

• (2) Másik (ettől független) kérdés: Legyen-e zárójel, vagy ne? Ha van zárójel, akkor mindenképpen duplán kell beírni a folyószövegben. Ha nincs, akkor (legtöbb esetben) egyszer is elég: I. István magyar király blabla illeszthető, I. István blabla csak |-al illeszthető. (bocs, a nowikit nem tudom használni, a jelölőnyelvben látod a különbséget). Ez inkább formai kérdésnek érzem, a zárójel nélküli forma logikusabb és kicsit előnyösebb. Emellett szavazok. (ui. A pápák nevében sincs zárójel). Üdv Akela 2006. május 21., 03:37 (CEST)

Ismét felmelegíteném egy régi, sajnos akkoriban leszavazott javaslatomat: a keresztneves szócikkeket használjuk a királyok, hercegek nevének egyértelműsítésére és ne csináljunk ezeknek külön egyértelműsítő lapokat (a meglevőket,a Lipótot és a többit pedig dolgozzuk be a keresztbneves lapokhoz).Ezeket hagyományos minden nyelvre lefordítják, így magyarul is magyar keresztneveket használunk. Ennek következtében viszont vannak magyar és külföldi II. Lajosok.

A javaslatom az, hogy a keresztneves lapon jelenjen meg az I. Lajos stb. Ha több I. Lajos van, akkor akár záójelben, akár anélkül egyértelműsíthető, kiről van szó.--Linkoman 2006. május 21., 03:52 (CEST)

Nekem úgy tűnik, a fenti vita után egy eléggá jól és egyértelműen eldöntött ELNEVEZÉSI SZOKÁST hoztunk (hoztatok) létre. Javaslom, hogy ez tükröződjék kint a szócikkben is (Történelmi nevek és titulusok alfejezet), mert ott még NEM EZ olvasható. üdv Akela 2006. szeptember 7., 11:17 (CEST)

[szerkesztés] Földrajzi nevek

Most hogyan használjuk ezeket, pl. a folyóneveknél? Mert én átneveztem az Ogoué folyót Ogoué-ra, merthogy ebből úgysem lesz több. Erre látom, hogy van néhány cikk, ami kiírja (Zala folyó, van ami zárójelezi (Nišava (folyó) - természetesen van, ahol ennek van értelme: Sztrumica (folyó) és Sztrumica (város)). Most akkor mi legyen az eljárás??? Én nem találtam erre irányelvet sem... - Gaja ✉ 2006. április 6., 23:51 (CEST)

Zárójel nélkül írni szerintem csak akkor kell, ha a név legáltalánosabb formájában valóban említjük mind a két tagot. Pl. Fertő tó: ennek a neve valójában csak "Fertő", de gyakorlatilag mindig kitesszük mellé a "tó" szót, úgyhogy a cikk nevében is érdemes szerepelnie. Az összes többi esetben (ami sokkal gyakoribb), ha egy név mellé rendszerint nem szoktuk kitenni, hogy mire utal, akkor csak zárójelben szerepeljen mellettük a pontosítás. A Nišava (folyó), Sztrumica (folyó) és Sztrumica (város) alakja tehát jó így. A "Zala" szónak az elsődleges, leggyakoribb jelentése valószínűleg a megye, úgyhogy a folyó esetében szerintem ezt is át kéne nevezni Zala (folyó) névre. (Lásd még: Wikipédia:Egyértelműsítő lapok: zárójellel egyértelműsítünk az olyan neveknél, amelyek nem a kifejezés legáltalánosabb jelentését tárgyalják.) Adam78 ✉ 2006. április 8., 04:26 (CEST)

Köszönöm a segítséget! - Gaja ✉ 2006. április 8., 15:33 (CEST)

[szerkesztés] i.e. vagy Kr.e?

Mindkét forma fut a Wiki lapokon. Politikai és világnézeti töltete van mindkettőnek, egymással szemben. Az Alapelvek az i.e.-t követelik meg. A hagyományos Kr.e. elnevezés csak az MSZMP időszakban volt kerülendő. Mi legyen az egységes forma? (ha már valahol megvitattátok és lefixáltátok, akkor bocs). üdv Akela 2006. augusztus 4., 21:59 (CEST)

Uhh, erről 116 oldalon keresztül ment a vita. A mostani módszer: bármelyik elfogadott, de egy szócikken belül legyen egységes. -- nyenyec ☎ 2006. augusztus 4., 22:02 (CEST)

[szerkesztés] Elavult részlet az útmutatóban?

Wikipédia:Elnevezési szokások#Légy óvatos a speciális jelekkel

Mivel a címek UTF-8 kódolással készülnek, elvileg bármilyen nyelv írásjeleit használhatod a címekben, azonban fontold meg azt, hogy a legtöbb szerkesztő nem tud kínai, arab, klingon vagy tengwar karaktereket írni, és így a cikkeidre való hivatkozások elkészítését lehetetlenné teheted. A legtöbben még az alap európai nyelvek karaktereit sem mindig képesek beírni, így kerülendő minden, magyar nyelvben nem szereplő betű, mint a François, a señor szavak.

Én ezt kivenném, mert ez teljesen ellentmond a magyar Wikipédia többéves gyakorlatának: a meglévő cikkek százával cáfolnak rá a fentiekre. Az ilyen esetekben átirányítást szokás készíteni, és a dolog meg van oldva. Adam78 ✉ 2006. augusztus 7., 01:03 (CEST)

Átírtam. Katt a fenti linkre. Remélem, megfelel. Adam78 ✉ 2006. augusztus 7., 01:27 (CEST)

[szerkesztés] Héber nevek írásmódja

Van-e egységes szokás zsidó (izraeli, héber) nevek írásmódjára: Menáhem vagy Menachem, Yitzhak vagy Jicák, Shalom vagy Sálom vagy Sólem...etc. Kösz Akela 2006. augusztus 7., 02:18 (CEST)

Alapvetően kiejtés szerint írjuk át mindazokat a szavakat, amelyek nem latin írású nyelvekből származnak (orosz, görög, japán, kínai, arab, héber stb.), vö. AkH. 218–222., pontosabban az adott nyelv elfogadott magyar átírása szerint. A hébernek speciel többfajta kiejtése is létezik, amelyeket az OH. részletesen leír (261–267.). E könyv szótári része az utóbbi szó variánsai közül a salom!-ot adja meg. A másik kettőnél én a Menáhem és a Jicák alakokra szavaznék. Az a legbiztosabb, ha egy cikkben az első előfordulásnál megadod zárójelben a másikféle átírást is. Adam78 ✉ 2006. augusztus 7., 04:24 (CEST)

Bocs, hogy közbeszólok, de a Jicák nem helyes, mert itt a [ts] és a [h] hang kapcsolatáról van szó. Helyesen Jichák lenne. Viszont ez keverhető a magyar ch [x]-s ejtésével. Szíven szerint Jic'hákot írnék, de ez nem magyaros. Szerintem maradjunk a Jicháknál. - Gaja ✉ 2006. augusztus 7., 13:41 (CEST)

A héber és jiddis szavak átírására tett legutóbbi javaslat Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila Helyesírás (Osiris Kiadó, 2004) c. művében jelent meg (261-267. o.), javaslom ezt követni. Palesmurt 2006. november 5., 22:08 (CET)

[szerkesztés] Átírások általában

Hahó. Az átírások általában is igencsak sok fejtörést okoznak, nekem pl. különösen, úgy tűnik antiérzékem van ehhez. A problémák jó része áthidalható lenne, ha készülne egy csokor szócikk a különböző nyelvekről való átírások szabályairól, jó sok példával, és valamilyen könnyen megtalálható helyen állandóan szerepelne. Én magam az említett okból ezt nem vállalom, de ha valaki(k) megcsinálnák, szívesen segítenék a kérdéseimmel :-) Üdv és Allahu Akbar, --Korovioff 2006. augusztus 7., 13:50 (CEST)