Darányi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. - Budapest, 1939. november 1.): politikus, miniszterelnök.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Miniszterelnökké választása és programja
- 2.1 Korai bel- és külpolitikája
- 2.2 Darányi jobbratolódása és miniszterelnökségének vége
  - 2.2.1 Az első zsidótörvény
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Nagybátyja, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter volt. Közszolgálati tevékenységét 1909-ben kezdte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. A forradalmak után Győr és Komárom vármegyék és Győr város kormánybiztosa, majd 1923-tól főispánja. 1927-től országgyűlési képviselő. 1935-től földművelésügyi miniszter. Politikai tevékenysége mellett mindig irányító szerepet játszott a gazdatársadalmi mozgalmakban. Emellett a református egyházi életben is szerepet játszott, mint az egyetemes konvent és zsinat tagja. 1936-ban titkos tanácsosi címet kap.

[szerkesztés] Miniszterelnökké választása és programja

Gömbös Gyula halála után, akit a betegsége alatt helyettesített, Horthy 1936. október 12-én őt nevezte ki miniszterelnöknek. Darányi az alkotmányos rend megőrzésének programjával úgy akart visszatérni a bethleni alapokhoz, hogy nem fordult élesen szembe Gömbös "politikai végrendeletével" sem. Fenntartotta a titkos választójog ígéretét, de előbb a kormányzói jogkört és a felsőház szerepét akarta növelni.

[szerkesztés] Korai bel- és külpolitikája

Miniszterelnöksége kezdeti időszakában elhatárolta magát a jobb- és baloldali szélsőségektől egyaránt. 1937 áprilisában betiltotta a Nemzet Akaratának Pártját és ugyanebben a hónapban a bíróság Szálasi Ferencet 3 hónapos börtönbüntetésre ítélte.

Németország fokozódó nyomásának ellensúlyozására Darányi és Kánya Kálmán külügyminiszter kísérletet tettek a Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére. (A nyugati hatalmak e törekvések iránt nem mutattak nagy fogadókészséget.) Ugyanakkor a magyar külpolitika nagy gonddal ápolta a magyar-olasz barátságot, főleg mivel Rómában ebben az időszakban ismét felújították a Róma-Belgrád-Budapest-Varsó együttműködés gondolatát.

[szerkesztés] A rendszer erősödő autokratikus vonásai

A Darányi-kormány működése alatt negyedik alkalommal bővült a kormányzói jogkör. A kormányzó innentől egy évvel késleltethette a törvényjavaslatokat, valamint az országgyűlés nem vonhatta őt felelősségre többé. Emellett a felsőház jogköre is bővült: kétszer küldhette vissza a törvényeket újratárgyalásra.

[szerkesztés] Szociális intézkedései

Darányi Kálmán kormánya bevezette a 44 órás munkahetet a köztisztviselőknél és a 48 órásat az ipar egyes területein. Valamint kiterjesztette a Bethlen-kormány által bevezetett nyugdíjrendszert a mezőgazdasági dolgozókra.

[szerkesztés] A győri program

A magyar haderő tarthatatlan állapotára reflektálva 1938 márciusában, Darányi Győrben meghirdette az Imrédy Béla által kidolgozott egymilliárd pengős fegyverkezési programot. Ez az összeg öt évre volt előirányozva, de két év alatt felhasználásra került. A program költségvetésének 60%-a hadsereg (míg a maradék 40% infrastrukturális) fejlesztésére lett felhasználva, ennek ellenére a győri programnak nem a katonai, hanem a gazdaságélénkítő hatása az igazán jelentős.

[szerkesztés] Darányi jobbratolódása és miniszterelnökségének vége

A fordulat politikájában az Anschluss után következett be. Magyarország 1938. március közepén a Német Birodalom szomszédjává vált és ezzel egy időben megindult az országban az erőteljes náci propaganda. Ezen fenyegetések hatására Darányi a jobbratolódást választotta, a kormányba németbarát politikusokat vett be és innentől rendszeresen hangoztatta a német kapcsolatok fontosságát. Darányi a hazai szélsőjobb megosztásának szándékával titkos tárgyalásokat kezdett Hubay Kálmánnal, akivel megállapodott, hogy a törvényes út tiszteletben tartásáért cserébe a "nyilasok" parlamenti mandátumokhoz juthatnak. Ezt a kétes értékű egyezséget és a politikai eltolódását bizalmatlanul fogadták a parlament konzervatív erői, s miután Horthy is kifejezte elégedetlenségét, Darányi 1938. május 11-én lemondott.

[szerkesztés] Az első zsidótörvény

Darányi nevéhez fűződik még az első zsidótörvény szorgalmazása és előkészítése. Ennek törvényjavaslatát még miniszterelnöksége alatt nyújtották be a parlamentnek, de azt már csak a helyére lépő Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt emelkedett törvényerőre május 28-án.