Czech-kódex

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Czech-kódex 43. lapja a „Szent Bernát hymnusa a fölfeszített Krisztushoz" kezdősoraival

Czech-kódex, egy tizenhatodrét alakú, igen díszes írással készült pergamenkódex. Elejétől a végéig egy kéz írása. Leírójának személye ismeretlen, mivel mindössze ennyit mond magáról (a 180. lapon):

„Ez konyveth yrtha .F. .M. Nadsagos Benygna azzonnak. Nyhay kenesy paal thaarsanak, o nadsaaga klastromaban waasomban. Mykorth yrnaanak kristus zyleteesenek vtaanna. ezor oth zaaz. thyzon haarom eztendoben."

Az F. nyilván „fráter"-t jelent, am M. pedig bizonyára a kolostori névnek kezdőbetűje. Korát e bejegyzésen kívül a legvégére (198. lap) kitett arab szám is bizonyítja (1513). Az egész kódex voltaképpen imádságoskönyv, amely – mint az idézett szavak és a 126. lapon kezdődő litániának egyes számban írott könyörgései is bizonyítják – nem közhasználatra készült, hanem minden valószínűség szerint egyedül Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára. Az ő nagyvázsonyi pálos kolostorában írta le a névtelen barát a kódexet, ennélgogva nyilván ő maga is pálos szerzetes volt. Ugyancsak Kinizsi Pálné számára készült már előbb, a 15. században egy másik díszes imádságos könyv, a Festetich-kódex.

Írója nem szerzője, csupán másolója a műnek, ez nyilvánvaló díszes írásából illetve íráshibáiból, de leginkább abból, hogy a Czech-kódexben lévő imádságok legnagyobbrészt megvannak más, régebbi kódexeinkben is: így a Festetich-kódexben, a Peer-kódexben és a Winkler-kódexben. A kódex a nevét Czech Jánosról kapta, aki a kódexet az Érsekújvári kódexszel együtt felfedezte az érsekújvári ferences kolostor könyvtárában. A kódex jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában található.

Kiemelkedő fontosságú darab benne „Szent Bernát himnusza a fölfeszített Krisztushoz”. E himnusz Szent Bernát énekének nem sorról-sorra való, s nem is minden versszakot magába foglaló fordítása, inkább egyfajta utánzat, amelyben sok ven a magyar szerző vallásos költői ihletéből. Későbbi leírása megvan az 1531-ből származó Thewrewk-kódex-ben is.

A kódex nyelvezete az „ő”-ző vidékek nyelvjárásához tartozik. Szent Bernát himnuszának kezdete:

Követközik immár Szent Bërnáld dok-

tor imádsága.

Idvözlégy ez világnak idvössége

Drágalátos Jézus Krisztus!

Ím én körösztfádhoz léptem,

Të légy néköm segödelmem.

Szent körösztfán ha gondollak,

Të kínodban én kívánlak.

Úgy imádlak mint látnálak,

Sőt én előttem tudlak.

Ó mëlly mesztelen tégöd látlak,

Szent körösztfán ha imádlak,

Mëgvëretve, mëghúzlalva,

Mëgtöretve, mëgutálva!

Këgyös pásztor, të kénodban

Én në legyek mëgutálván.

Ësmérj engöm, édes Váltóm!

[szerkesztés] Források

Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894)