Budamér

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Budamér: (szlovákul Budimír, lengyelül Budzymir) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassai járásában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Kassától 10 km-re északkeletre, a Tarca jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv Budimir személynévből ered, valószínűleg első birtokosáról nevezték el.

[szerkesztés] Története

A települést 1289-ben abban az oklevélben említik először, melyben birtokosa Somosi Péter felosztja birtokait öt fia között. Kis- és Nagybudmért János nevű fia nyerte el, az oklevélben villa Bodomer Maior et Minor Bodomer alakban szerepel. A falu ekkor már fejlett település volt és eredete valószínűleg a 12. századig nyúlik vissza. 1326-ban érdemeikért királyi adományként az Aba nemzetség budaméri ágához tartoró János magiszter kapta. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék említik Fülöp nevű papját. A 15. században a települést ismét egy faluként említik. 1427-ben Budamér birtokosa Budaméri András 23 portával adózik. Az Aba nemzetség itteni ágának utolsó férfitagja János halála után 1458-ban birtokait a király a nemzetség somosi ágának adta. 1567-ben a község 7 és fél portával adózott. 1598-ban 29 lakott házat számoltak a településen. Az 1565-ös tizedjegyzékben 23 paraszti és 2 zsellérháztartást említenek. A 16. század második felében Budamér magyar többségű falu lett, ami annak köszönhető, hogy a délről a török elől menekülve sok magyar költözött erre a vidékre. Később ez a folyamat megfordult és 1715-ben a 11 jobbágycsalád közül már 8 szlovák eredetű volt. A 18. században a falu teljesen elszlovákosodott. 1673-ban az Osztrogh családnak volt itt udvarháza. 1848. december 11-én Schlik altábornagy császári csapatai itt győzték le Pulszky Sándor nemzetőr és népfelkelő seregét. 1910-ben 571, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetetileg a 13. század második felében épült. Eredetileg a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve. 1745-ben barokk stílusban építették át, majd 1878 és 1900 között megújították.
Kastélya a 18. század második harmadában épült, mai formáját 1812-ben nyerte el, amikor klasszicista stílusban építették át. Az 1960-as évek óta a szlovák techika múzeuma működik benne.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1795. január 20-án Ujházy László politikus, Sáros vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, 1848-ban a felvidéki védelmi harcok fő irányítója, komáromi kormánybiztos, a vár védelmének szervezője.