Bagolyalakúak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bagolyalakúak | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||
|
|||||||||||
|
A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egy rendje. 2 család és 183 faj tartozik a rendbe. Egy időben a morfológiai konvergenciák (erős, kampós tépőcsőr) miatt a sólyomalakúakkal sorolták őket közös rendbe. Egyes vélemények szerint viszont a lappantyúalakúakak a legközelebbi rokonaik.
A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozómadarak. Puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul tudnak repülni, így a zsákmányállatokon meglepetésszerűem ütnek rajta. Kitűnő hallásuk és látásuk van, az infravörös tartomány is érzékelik. Mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, hatékonyabbá téve a térhallást. A szemük körül kör vagy szív alakú arcfátyol látható, ami valójában rövid, végükön behajló tollakból áll. Lábujjaikon erős karmok vannak, a külső ujjuk vetélőujj, azaz előre is és hátra is fordítható. Csűdjük tollas. Méretüket tekintve akadnak veréb és sas nagyságú fajok is.
A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, vagy elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél.
[szerkesztés] Rendszerezés
A rendhez két család tartozik.
- Bagolyfélék, (Strigidae) - Leach, 1820
- 168 fajt tartozik a családhoz.
Ismertebb fajok: uhu, kuvik, hóbagoly, erdei fülesbagoly.
- Gyöngybagolyfélék, (Tytonidae) - Mathews, 1912
- 15 faj tartozik a családhoz faj.
Arcfáyluk szív alakú. A család névadója a gyöngybagoly.
[szerkesztés] Forrás
- http://www.itis.usda.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=177848
- szerint a lappantyúalakúak is ide tartoznak.