Akropolisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Athéni Akropolisz |
||||
Az athéni Akropolisz |
||||
Adatok | ||||
Ország | Görög | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Felvétel éve: | 1987 | |||
Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó építmény. Görögországszerte számos hasonló épület található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni Akropolisz kitüntetett helyet foglal el ezen épületek sorában.
Az Akropolisz egy meredek, a tetején lapos sziklakő körülbelül 150 m a tengerszint feletti magasságban.
Koordinátái:
[szerkesztés] Az Akropolisz leírása
Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. Gyalogosan csak a nyugati oldal felől közelíthető meg. Maga az épület pentelikoni márványból épült.
A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottek, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (Kr.e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.
A jelenleg is látható épület Athéné görög istennő tiszteletére épült, körülbelül Kr. e. 447 és 438 között.
Az épület Ikrinosz és Kallikratész terve szerint épült, a szobrok pedig, Pheidiász közreműködésével készültek.
Az épület alapterülete 31×70 m, az alapot egy háromlépcsős kisebb régi templom maradványai szolgáltatták. Maga a kész épület oldalanként nyolc, hosszoldalain tizenhét karcsú, aránylag sűrűn állított dór oszlopból áll, ezekkel arányos magasságú gerendázattal és a végoldalakon timpanonokkal fejeződik be.
A 19 m szélességű és hosszú terem az oldalfalakkal és a végfallal párhuzamos, kétszintes dór oszlopsorokkal keskenyebb körüljáróra és tágas középtérre volt osztva. Itt helyezkedett el Pheidiász 11 m magas, márvány Athéné-szobra, amelynek ruhája arany és elefántcsont borítású volt.
Az épületen található számos dombormű és szobor Athéné istennőről szóló történeteket ábrázolt. De találhatók a Panathénaia ünnepi menetét leíró domborművek is. Találhatók ábrázolások Poszeidónról, Apollóról és Artemiszről.
[szerkesztés] Az Akropolisz sorsa
Az Akropolisz a XVIII. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annek ellenére, hogy a i. sz. IV. századtól keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott . XIX. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a XIX. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.
|
||||||
kulturális/természeti: | Athosz-hegy | A Meteóra-kolostorok |
|||||
kulturális: | Bassae, az Apolló Epicurius-templom | Delphoi | Az Akropolisz | Thesszaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei | Epidaurosz | Rodosz középkori városa | Olümpia régészeti feltárásai | Müsztrasz |Délosz | A Daphni- és a Hossios Lukas-kolostor, valamint a Nea Moni-kolostor | A Püthagoreion és a Heraion | Vergina | Mükéné és Tirünsz | Patmosz szigetének történelmi óvárosa |