Ürményi Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ürmény Ferencz (ürményi) (Bécs, 1780. november 8. – Pest, 1858. február 11.) fiumei kormányzó, belső titkos tanácsos, koronaőr, az MTA igazgatósági tagja.
Apja Ürményi József országbiró volt. 1798-ban fejezte be a jogi tanulmányokat, majd két évi gyakornokoskodás után ügyvédi oklevelet nyert. 1803-tól a lembergi kamarai igazgatóságnál segéd volt, onnan 1808-ban az egyetemes udvari kamarához titoknokságra lépett elő. 1815-tól cs. kir. udvari tanácsosi ranggal temesi kamarai igazgatóvá neveztetett ki. Ürményházát (Torontálm.) magyar lakosokkal ő telepítette meg; a csanádi káptalan és székesegyház akkori ingatlan birtokát ő eszközölte ki; a kamarai patronátushoz tartozó egyházi javadalmak illő ellátása kivált az ő gondoskodásának műve. 1822-ben az országhoz ismét visszakerült Fiume s a magyar tengerpart kormányzójává lett. Tizennégy évi működés után a kormányzóság terhei alól kérelmére felmentetvén, Pestre jött, ahol munkásságát főképp az egyesületi téren foganatosította. A magyar szent korona őre volt, majd 1845. június 9-én akadémiai igazgatótagnak választották.
[szerkesztés] Munkája
- Előadása a pesti magyar kereskedelmi bank elnökének... mellyet az 1845. jún. 7. egybegyült bankválasztmányához tartott. Buda. (Németül. U. ott.)
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
Based on work by 