Vrána
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Vrána (horvátul Vrana, latinul Aurania): falu a mai Horvátországban Zára megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Észak-Dalmáciában a Ravni kotar régióban a Vránai-tótól 3 km-re északkeletre, Biogradtól 10 km-re fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén már a 11. században állt a bencések Szent György kolostora, melyet 1076-ban Zvonimir horvát király koronázása alkalmával a pápai legátus jelenlétében a katolikus egyháznak adományozott. 1169-ben, Vrána első írásos említésekor a kolostor már a templomos lovagrend tulajdona és a rend 1312. évi megszüntetéséig az ő birtokuk maradt.
A templomosok a Néró-hegy alatt négy saroktornyos várat építettek. A temlomos rend feloszlatása után Vrána királyi birtok lett. 1345-ben Nagy Lajos király a johannita lovagrendnek adta, ettől kezdve a vránai johannita perjelség székhelye. A következő ötven év Vrána hatalmának legnagyobb korszaka, amikor országos jelentőségű események színhelye volt. Várát 1383-ig, valamint 1386 és 1392 között a nápolyi párti Palisnai János perjel és unokaöccsei tartották megszállva. A lovagteremben tartotta 1383-ban Durazzói (Kis) Károly, Pál zágrábi püspök, Palisnai János vránai perjel, Horváti János horvát bán és erdélyi vajda, Erzsébet királyné, Lajos magyar király özvegye és leánya Mária ellenes összeesküvő tanácskozását, melynek a célja az volt, hogy Durazzói (Kis) Károlyt tegyék a magyar királlyá. Itt fojtotta meg Palisnai János Nagy Lajos király özvegyét, Erzsébetet.
A johannita uralomnak 1392-ben vége szakadt, amikor Tvrtko bosnyák király a várat több más erősséggel együtt elfoglalta. 1394-től Vránát a horvát bánok kormányozták. 1402-ben Nápolyi László kezére került, aki 1409-ben eladta a Velencei Köztársaságnak. A velenceiek a várat és az alatta fekvő mezővárost is megerősítették, a környező földbirtokokat pedig velencei családok tojadonába adták. A 15. század végén a török veszély miatt újból kijavították, falait rendbehozták. 1520-ban ismét felújították. A török 1538-ban Klissza eleste után Vránát is elfoglalta, majd kibővítve jelentős erősséggé építette ki.
A török uralom 1647-ig tartott, amikor Leonardo Foscolo velencei hadvezér serege foglalta el és azonnal lerombolta. Romjai és sáncának maradványai Biograd közelében a Vránai-tó (Vransko jezero) partján állnak. A vár alatti településnek ma 1249 lakosa van.
[szerkesztés] Látnivalók
- A vár romjai ma inkább kőhalmazra hasonlítanak, legjobban a Šibenik felé néző fal és a négyszögletes torony maradványai láthatók, melyek több méter magasan állnak.
- Közelében láthatók az egykori kolostor romjai.
- A falu környékén több barlang is található.