Vízmérce

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Vízmérce 1.1 A vízmérce „0” pontja 1.2 Története 1.3 Vízállásjelentés

[szerkesztés] Vízmérce

A föld felszínén levő állóvizek (tavak, tengerek) és vízfolyások (patakok, folyók folyamok) vízmagasságának időszakos változásának mérésére szolgáló mérőeszköz, amelyen az adott felszíni víz áradását és apadását – a vízjárását – lehet nyomon követni.

A vízmércén leolvasott magasság érték az adott felszíni víz mindenkori magassága.

[szerkesztés] A vízmérce „0” pontja

---

A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg.

A „0” pont meghatározása után a folyómeder jelentősen átalakulhat, pl. meder mélyülés, aminek következménye, hogy a korábban meghatározott „0” pont alatt is lehetnek vízállások.

Lehetőség lenne az „0” pont újbóli megállapítása, aminek hatására az adott felszíni víz korábbi adatsorát át kellene számolni, ami idő és költségigényes eljárás.

A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg.

A módosítások elkerülésnek érdekében vezették be a „0" pont alatti vízállásoknál a negatív előjelet.

Az adott vízmérce „0" pontját a tengerszint feletti magasság értékével is rögzítik.

A Dunán, Budapesten a Vigadó térnél elhelyezett vízmérce „0” pontja 94,98 mBf, vagyis a Balti-tenger (kronstadti) közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság. A Tisza szolnoki vízmércéjének magasságértéke 78,78 mBf.

A Balatonnál, Siófokon elhelyezett vízmércéjének „0” pontja 103,41 ,mBf-en, a Velencei-tó agárdi vízmércéjenek „0” pontja 102,62 mBf-en van.

A vízjárásához tartozik még egy adat a mederkitöltési tényező. A vízmércén mért legnagyobb vízállás mederkitöltési tényezője 100 %. A legkisebb mért vízszinthez tartozik a 0 %.

A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők:

• 0 – 20 % igen alacsony
• 21 – 40 % alacsony
• 41 – 60 % közepes
• 61 – 80 % magas
• 81 – 100 % igen magas

[szerkesztés] Története

---

Hazánkban az első vízmércéket XVIII. században állították fel. A vízállások feljegyzését a Dunán már 1823-ban Pozsonyban és Budán, 1830 Komáromban kezdték el. A Tisza első mércéjét Szegeden állították fel 1833-ban. A XIX. század közepén, Magyarországon már 57 vízmérce szolgáltatta az adatokat. Ma már több mint, 300 mérőhely szolgálata adatokat a hazai vízállásokról, de ennél sűrűbb a hálózat, mert ide lehet sorolni az árvízi és üzemi vízmércéket is.

[szerkesztés] Vízállásjelentés

---

Minden nap a Magyar Rádió Petőfi adóján vízállásjelentést lehet hallani, amiben közlik:

• a vízállást cm-ben és %-ban,
• hőmérsékletét,
• a vízfolyás tendenciáját,
• az időjárási adatokat, valamint a hajózásra vonatkozó adatokat.

Az Országos Vízügyi Információs Szolgálat honlapján is megtekinthetők a vízjárásra vonatkozó adatok.

Lásd a http://www.ovisz.hu honlapot.

Országos Vízjelzõ Szolgálat honlapján a http://www.hydroinfo.hu is olvashatók a vízállásokról szóló információk.