Tollas dinoszauruszok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A tollas dinoszauruszok maradványait számos őslénykutató átmeneti fosszíliáknak tekinti, ugyanis véleményük szerint átmenetet képviselnek a madarak és a dinoszauruszok között (lásd Dinoszaurusz-madár kapcsolat). Mint ahogy az korábban ismertté vált, az ősi madarak, például az Archaeopteryx sokban hasonlítanak a dinoszauruszokra (többek között hasonló karmaik és fogaik voltak). Éveken át feltételezték, hogy a madarak a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki, majd az 1990-es években az újonnan felfedezett tollas dinoszaurusz fajok bizonyítékot is szolgáltattak a kapcsolat meglétére, habár a genealógiai részletek továbbra sem teljesen ismertek.

Tartalomjegyzék 1 Korai elméletek 2 Fosszilis bizonyíték 2.1 Valódi tollak? 2.2 Az Archaeoraptor-csalás 3 Jelenlegi ismeretek 3.1 Tollakkal megőrződött dinoszauruszok listája 3.2 Kezdetleges tolltípusok 4 Rendszertan és tollazattal kapcsolatos következtetések 5 Referenciák 6 Lásd még 7 Külső hivatkozások 7.1 Magyar nyelven 7.2 Angol nyelven

[szerkesztés] Korai elméletek

Rövid idővel azután hogy Charles Darwin 1859-ben megjelentette A fajok eredete című művét, egy brit evolúció támogató biológus, Thomas Henry Huxley kijelentette, hogy a madarak a dinoszauruszok leszármazottai. Állítását arra a vizsgálatra alapozta, amely során összevetette a hüllőmedencéjű dinoszauruszok, az „első madárként” ismert Archaeopteryx és a modern madarak csontvázai közti hasonlóságokat. Eredményeit 1868-ban, A madarak és hüllők közti átmenet legközbeesőbb állapotát képviselő állatokról (On the Animals which are Most Nearly Intermediate between Birds and Reptiles) című könyvében publikálta.

A kor legismertebb dinoszaurusz kutatója, Richard Owen nem értett egyet ezzel az állítással, véleménye szerint az Archaeopteryx, mint a madarak első képviselője, nem tartozik a dinoszauruszok családfájához. A következő évszázadra az elmélet, miszerint a madarak dinoszaurusz leszármazottak eltűnt, és a dinoszauruszok helyett más madár ősöket kezdtek feltételezni, például a krokodilalakúakat, a thecodontákat vagy más archosaurusokat

1964-ben azonban John Ostrom felfedezte az általa Deinonychus antirrhopusnak nevezett theropoda dinoszaurusz fosszíliáit, melynek csontváza egyértelműen hasonlított a madarakéra. Ostrom a madarakat a dinoszauruszok leszármazottainak tekintő elmélet támogatóinak élére állt. A további madár és dinoszaurusz csontváz összehasonlítások és a kladisztikus analízis megerősítették a feltételezést, miszerint kapcsolat áll fenn a madarak és a theropodák maniraptora ága között. Hasonlóságok fedezhetők fel például a nyak, a szeméremcsont, a csukló, a kar, a vállöv, a lapocka, a kulcscsont és a mellcsont vizsgálata során. Több, mint száz hasonló anatómiai jellemző figyelhető meg a madarak és a theropoda dinoszauruszok között.

Az 1990-es évek óta a legtöbb őslénykutató egyetért abban, hogy a madarak túlélő dinoszauruszok (repülő dinoszauruszok), és egyúttal rokonai a „röpképtelen dinoszauruszoknak” (amelyek kihaltak). Ezidőtájt kezdték az egyes dinoszauruszokat pelyhesnek vagy tollasnak ábrázolni.

Az elmélet nyilvánvaló bizonyítéka azonban még váratott magára. Az ismertebb ornitológusok, mint például a Smithsonian Intézet vezetője, Storrs L. Olson vitatták a kapcsolat meglétét, szerinte ugyanis a hiányos fosszíliák csak a tollas dinoszauruszok létét igazolják.

[szerkesztés] Fosszilis bizonyíték

Egy évszázaddal azután, hogy az elmélet megszületett, az 1990-es és 2000-es évek során egyre több remek állapotban megmaradt (és hitelesnek tekinthető) tollas dinoszauruszlelet került elő. A fosszíliákat a kínai Liaoning tartományban levő lagerstättenben — egy a maradványokat gazdagon és egészben megőrző üledékes rétegben — találták meg. A belső-mongóliai területet számos vulkánkitörés hamuja borította el a korai kréta időszakban, mintegy 124 millió évvel ezelőtt. A finom vulkáni hamu rendkívüli részletességgel őrizte meg az élőlényeket, amelyeket maga alá temetett. A területen, amelyen egykor nyüzsgött az élet, számtalan zárvatermő, rovar, hal, béka, szalamandra, emlős, teknős, gyík és krokodil maradványát fedezték fel.

A legfontosabb liaoningi felfedezés azonban a számos, láthatóan tollas dinoszaurusz volt, amelyek jól beleilleszkedtek a dinoszauruszok és a madarak kapcsolatáról kialakított képbe, és emellett újabb elméletek kidolgozását sürgették a tollak és a repülés fejlődéséről.

[szerkesztés] Valódi tollak?

Voltak azonban akik vitatták a kínai fosszíliákban megőrződött tollak eredetét. Mivel nagyjából hasonló külsejű madarak maradványait is megtalálták az adott területen, azt feltételezték, hogy ezek a leletek is tőlük származnak; emellett nem került elő hasonló jellegzetességgel rendelkező nem theropoda fosszília, találtak viszont (emlőstől származó) szőrt és (hüllőtől származó) pikkelyt.

[szerkesztés] Az Archaeoraptor-csalás

1999-ben az észak-kínai Liaoning tartományból előkerült egy állítólagos „elveszett láncszem”, amely egy tollas dinoszaurusz volt és az „Archaeoraptor liaoningensis” nevet kapta. Kiderült azonban, hogy a leletet két másikból állították össze. Az alsó része egy, a dromeaosauridák közé tartozó Microraptor maradványa volt, a felső pedig egy kezdetleges madáré, a Yanornisé (korábbi nevén Archaeovolans).^[1]

A hamis lelet természetesen nem hitelteleníti a számos más, igazoltan tollas dinoszaurusz fosszíliát.

[szerkesztés] Jelenlegi ismeretek

[szerkesztés] Tollakkal megőrződött dinoszauruszok listája

Számos nem repülő tollas dinoszaurusz is ismertté vált. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az alábbi nemekbe tartozó állatok tollasok voltak (a felsorolás a felfedezések időrendjét követi):

1. Sinosauropteryx (1996)
2. Shuvuuia (1998)
3. Sinornithosaurus (1999)
4. Beipiaosaurus (1999)
5. Microraptor (2000)
6. Epidendrosaurus (2002)
7. Cryptovolans (2002)
8. Scansoriopteryx (2002)
9. Yixianosaurus (2003)
10. Dilong (2004)
11. Pedopenna (2005)

Léteznek más, egyértelműen tollas fosszíliák is, de annak ellenére hogy röpképtelen dinoszauruszokként vannak rendszerezve, jobban hasonlítanak a madarakhoz, így talán inkább hozzájuk tartoznak.

1. Protarchaeopteryx (1997)
2. Caudipteryx (1998)
3. Jinfengopteryx (2005)

[szerkesztés] Kezdetleges tolltípusok

A jelenleg ismert legegyszerűbb tollazatú dinoszaurusz, a 150-200 millió évvel ezelőtt, a jura korban élt Sinosauropteryx. melynek testét üreges csövekre vagy hajszálakra emlékeztető toll fedte. Nem egyértelmű, hogy voltak-e pehelytoll-szerű tollrostjai (úgynevezett plumulái). Egy másik korai dinoszaurusz, a kréta időszak elején élt Dilong paradoxus (a későbbi Tyrannosaurus rex őse) is hasonló tollazattal rendelkezett. Ezek a korai fosszíliák azt sejtetik, hogy a toll eredetileg hőszigetelésre fejlődött ki, segítve a testhőmérséklet szabályzását (ez egyben bizonyítéknak tekinthető a dinoszauruszok melegvérűségére vonatkozóan). Eszerint a repülés kifejlődése egy későbbi evolúciós lépcsőfok volt.

Az első fedő- vagy kontúrtollakkal rendelkező leletek a (135-121 millió éves) Protarchaeopteryx és Caudipteryx voltak. Az őslénykutatók ugyan röpképtelen dinoszauruszoknak tartják őket, az anatómiájuk mégis azt sejteti, hogy az Archaeopteryxből kifejlődött röpképtelen madarak közé tartoztak. Tollaikat inkább pózoláshoz használták, mintsem repülésre.

[szerkesztés] Rendszertan és tollazattal kapcsolatos következtetések

A napjainkban felfedezett tollas dinoszauruszok kladisztikus analízise azt feltételezi, hogy számos más theropoda is rendelkezett tollazattal, nem csak azok, amelyek jobban hasonlítanak a madarakra. Főleg a kisebb theropoda fajok lehettek tollasok, de talán a nagyobb theopodáknak (például a zsarnokgyíknak) is lehetett valamilyen tolltakarója, az egyedfejlődésük korai szakaszában. A nagy felnőtt theropodáknak már valószínűleg nem volt tollazata, mivel a belső hővisszatartásuk kifejlődésével már nem volt szükségük külső szigetelésre. A túlzott hőszigetelés egy nagy méretű állatnál valószínűleg problémát is okozott volna (lásd gigantotermia).

A tollenyomatos fosszíliák nagyon ritkák, mindössze néhány tollas dinoszauruszt sikerült azonosítani. Habár a filogenetikus összehasonlítás segítségével a tudósok következtethetnek a tollak jelenlétére a rosszabbul konzerválódott leletek esetében is.

Az eddig talált tolllas fajok között hasonlóságok figyelhetők meg. Ezen hasonlóságok és a fejlődéskutatás alapján a tudósok többsége egyetért abban, hogy a tollak egyszer fejlődtek ki a dinoszauruszoknál. A tollazat idővel eltűnhetett a távoli leszármazottaknál (némelyiknél akár másodjára is). Ha egy dinoszaurusz faj ugyanazon az evolúciós fán fejlődött, amin a tollasként ismert fajok, akkor a tudósok mindaddig azt feltételezik hogy tollas volt, amíg ezt cáfoló bizonyítékot nem találnak. Ezzel a módszerrel kikövetkeztethető a tollazat fajtája is, mivel a tollak fejlődésének története meglehetősen jól ismert.^[2]

Az alábbi családfa a különböző tollas dinoszauruszok közti kapcsolatokat ábrázolja, külön megjelölve a feltételezett tollas fajokat.

• Coelurosauria
  • Tugulusaurus (lehet hogy tollas volt)
    • Tyrannosauroidea (kezdetleges tollazat)
      •  ? Dilong paradoxus (tollenyomatok)
      • Tyrannosaurus (pikkely lenyomatok, feltételezhető hiányos tollazat)
    • Compsognathidae (kezdetleges, kétágú tollak)
      •  ? Sinosauropteryx (tollenyomatok)
      • Juravenator (pikkely lenyomatok, feltételezhető hiányos tollazat)
      • Compsognathus (valószínűleg tollas)
    • Maniraptoriformes
      • Ornithomimosauria (valószínűleg tollas)
      • Alvarezsauridae (tollak és szárny)
        • Shuvuuia (háromdimenziós tollenyomatok)
      • Maniraptora (repülőtollak és pehelyszerű kontúrtollak)
        • Yixianosaurus (tollenyomatok)
        • Oviraptoriformes (szárny, pehelytollak)
          • Protarchaeopteryx (tollenyomatok)
          • Oviraptorosauria
            • Caudipteryx (tollenyomatok)
            • Oviraptoridae (nagy valószínűséggel tollas, a csontváz a tollazathoz alkalmazkodott)
          • Therizinosauria
            • Beipiaosaurus (tollenyomatok)
        • Paraves (repülőtollak és pehelyszerű kontúrtollak)
          • Pedopenna (tollenyomatok)
          • Deinonychosauria (szimmetrikus szárnyfedőtollak)
            • Troodontidae
              • Jinfengopteryx (tollenyomatok)
            • Dromaeosauridae
              • Rahonavis (tollazathoz alkalmazkodott csontváz/repüléshez való alkalmazkodás)
              • Cryptovolans (tollenyomatok)
              • Microraptor (tollenyomatok)
              • Sinornithosaurus (tollenyomatok)
              • Velociraptor (nagy valószínűséggel tollas)
          • Epidendrosaurus (tollenyomatok)
          • Aves (aszimmetrikus repülőtollak)

[szerkesztés] Referenciák

1. ↑ A nagy átverés
2. ↑ Prum, R. & Brush A.H. (2002). The evolutionary origin and diversification of feathers. The Quarterly Review of Biology, 77: 261-295

[szerkesztés] Lásd még

• Archaeopteryx
• Madár
• Dinoszaurusz
• Dinoszaurusz-madár kapcsolat
• Dromaeosauridae

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar nyelven

• Tollas dinó
• Liaoning, a tollas dinoszauruszok paradicsoma
• Újabb kérdőjelek a tollas dinoszaurusz-elméletek kapcsán

[szerkesztés] Angol nyelven

• Downy Dinos on EvoWiki
• DinoBuzz, dinosaur-bird controversy explained, by UC Berkley.
• Journal of Dinosaur Paleontology, with many articles on dinosaur-bird links.
• Life-like images of feathered dinosaurs