Csontváz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az emberi csontváz feladata tapadási helyet biztosítani az izmoknak, megtartani azokat, fontos szerepük van a vérképzésben, és a mozgásban passzív részt vállalnak. A csontvázunk 206 darab csontból áll. Előfordul, hogy valakinek 1-2 darabbal több, vagy kevesebb van: ezt fejlődési rendellenességnek nevezzük. Pár kivétellel mindegyik csont páros. A csontok között megkülönböztetünk hosszú, rövid, lapos, és szabálytalan csontokat. A csontokat izületek vagy varratok kapcsolják össze. A csontok rugalmasak, de szilárdak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Koponyacsontok
A koponyacsontok két csoportba sorolhatók: ezek az arckoponya, és az agykoponya csontjai. Az agykoponya csontjai védelmezik az agyat (cerebrum) . Nyolc darab ilyen csont van, varratokkal (sutura) kapcsolódnak össze. Vannak köztük párosak és páratlanok. Az arckoponya 14 csontból áll, melyeknek nagy része páros. Ezek a csontok alakítják ki arcunkat.
[szerkesztés] Gerinc
A gerincet csigolyák alkotják. Egy felnőtt embernek 26 darab csigolyája van. A gerinc a koponyától a medencéig húzódik. Védelmezi a gerincvelőt. A fej és a törzs súlyát az alsó végtagokra közvetíti. S alakja nagy rugalmasságot és szilárdságot ad neki. A gerincet 3 fő részre osztjuk: a nyakcsigolyák (vertebrae cervicales) (7db), a hátcsigolyák (vertebrae thoracicae) (12db), és az ágyéki csigolyák (vertebrae lumbales) (5db). Ezek után jön még a keresztcsont (os sacrum) és a farokcsont (os coccygis).
[szerkesztés] Mellkas
A mellkas 12 darab ívelt bordapárból, 12 darab hátcsigolyából, és az elől elhelyezkedő szegycsontből (sternum) áll. Feladata védelmet nyújtani a szívnek és a tüdőnek. Rugalmas, hisz be- és kilégzéskor felfelé és lefelé végez mozgást. A bordák porccal kapcsolódnak a szegycsonthoz. Vannak valódi (costae verae, costae vertebrosternales), ál- (costae spuriae, costae vertebrochondrales), és repülőbordák (costae fluitantes, costae vertebrales).
[szerkesztés] Váll, fel-, alkar és kéz
A vállunk két csontból épül fel: a kulcscsontból (clavicula) és a lapockából (scapula). Ezekhez kapcsolódik gömbizülettel a felkarcsont (humerus). A felkarcsont a könyökkel (ami csuklóizület, ez nem azonos a csuklóval) kapcsolódik a singcsonthoz (ulna) és az orsócsonthoz (radius). Ez a két csont alkotja az alkart. Ez a két csont egymással külön forgó tipusú izületet képez, ezért az orsócsont a singcsont körül 180°-ban el tud forogni. A csuklót ennek a két csontnak a vége és további hét darab apró csont (kéztőcsontok) alkotja. A kezet a kézközépcsontok (os metacarpale) és az ujjperccsontok (phalanx) alkotják. Minden csont páros, és a kéztőcsontok kivételével hosszú, csöves csontok. A kezet úgy is szokás nevezni, mint az evolúció mérnöki csodája.
[szerkesztés] A Medence
A medence összeköttetést képez a törzs és az alsó végtagok között. Három fő csontból és a gerinc végéből áll. A női és a férfi medencéje között különbség van, amely szülésnél fontos tényező. Helyet és védelmet biztosít az alhasban a nemi szerveknek és a húgyhólyagnak (vesica urinaria). Tapadási felületet biztosít olyan erős izmoknak, mint például a nagy farizom (musculus gluteus maximus).
[szerkesztés] A láb, a boka és a lábfej
A lábat három hosszú csont alkotja. Felül a combcsont (femur), mely testünk legnagyobb csontja; ez viseli a test tömegét. Utána a térdizület következik, mely csuklóizület. Ezután a vékony szárkapocs (fibula) jön, és vele párhuzamosan a nála vastagabb sípcsont (tibia). Ennek a két csontnak a vége alkotja a bokát, amely csuklóizület. A lábfejek 26 csontból állnak. Kezdődik a sarokcsonttal (calcaneus), a köbcsonttal (os cuboideum) és az ugrócsonttal (talus) , majd folytatódik az ékcsontokkal, majd ezek után jönnek a lábközépcsontok (os metatarsale) és végül az ujjperccsontok.
Based on work by 