Tagányi Béla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tagányi Béla Oszlány, 1681. február 2. - Breznóbánya, 1760. május 1.) kegyes tanítórendi áldozópap és gymnasiumi igazgató.
[szerkesztés] Élete
1705-ben lépett a rendbe; tanulmányait Nyitrán kezdte és Vácon, meg Privigyén folytatta. ezek végeztével pappá szentelték. A rend több iskolájában tanította a humaniorákat; így Nyitrán, 1706-10 és 1711-14 között. Szónoklatai által nagy hírre tett szert. 1723-ben gróf Károlyi Sándor későbbi nagy hírű fia, Ferenc mellé került nevelőnek és bölcselet-tanárnak. A gróf megvetette alapját a nagykárolyi rendháznak, amelynek ő volt az első rektora. E minőségben 1726-28 között majd 1736-39 között Kecskeméten, közben (1728-1736) Nagykárolyban 1741-ig, Debrecenben mint igazgató és házfőnök működött. 1747-48-ban a kecskeméti teológiai és bölcseleti intézetben tanított. Érdemeiért Nemcsényi Adolf rendfőnök asszisztenssé választotta s e hivatalában Pesten három évig tartózkodott.
[szerkesztés] Munkája
- Ur-teste-napi prédikáczio, mellyben megmutattatik, hogy az oltári sacramentumban a kenyér és a bor színe alatt a Krisztusnak valóságos teste és vére jelen vagyon, s nem csak annak néminemű figurája s képe és jele. A mellyet... 1724. eszt. ...Debreczen piaczán mondott. Kassa, 1724. (Ez az első magyar munka, melyet piarista írt).
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
Based on work by 