Távbeszélő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Telefonkészülék

A távbeszélő – idegen, mára elterjedtebb nevén telefon – egy olyan távközlő eszköz, mely beszédet továbbít elektromos jelek formájában. A telefon lehetővé teszi, hogy emberek egymással olyankor is tudjanak beszélgetést folytatni, amikor hallótávolságon kívül tartózkodnak. Ennek természetesen feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan távbeszélő-készülékkel mely a telefonhálózathoz van csatlakoztatva. A telefon ma az élet egyik legalapvetőbb és legismertebb készüléke.

[szerkesztés] Történet

Legtöbben úgy tudják, hogy Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg az elsőt 1876-ban, az amerikai Massachusetts államban. Ezt azonban az utóbbi időben többen megkérdőjelezték, és úgy tűnik, hogy az olasz Antonio Meucci még 1849-ben épített telefont – az amerikai Kongresszus 2001 szeptemberében hivatalosan Meuccinak nyilvánította az elsőséget.

Rajtuk kívül voltak még sokan mások, akik rendkívül fontosak voltak a telefon kifejlesztésében. Az alapokat Morse találmánya, a távíró fektette le, ez volt ugyanis az első, elektromos jeleket továbbító hálózat. 1854-ben egy francia távíró, Charles Borseul felvetette annak lehetőségét, hogy hangot is lehetne valahogy a hálózaton továbbítani. Ebben az időszakban kísérletezett még a már említetteken kívül Johann Philipp Reis és Elisha Gray – végül „győztesen” Bell került ki és az ő csapata építette meg a telefont, ami végül Bostonból indulva (1876) meghódította a világot.

Nem sokkal később, 1878-ban feltalálták a szénporos mikrofont, mely jelentősen javított a hangfelvétel minőségén.

1888-ban Almon Strowger feltalálta és megépítette az első automata telefonközpontot.

[szerkesztés] A hálózat

A klasszikus telefonhálózat egyenáramú áramkörök sokasága. A mozgó távközlés valamint a drótnélküli telefonkészülékek különböző, szabványokban meghatározott rádiófrekvenciákon adják-veszik a jeleket.

[szerkesztés] A készülék

A készülék feladata, hogy egy mikrofonnal elektromos jellé alakítsa a hangot, ezt a jelet – esetleges további átalakítások, pl. tömörítés, kódolás, stb. után – a hálózatra kiküldje és az onnét vett jelet egy hangszórón keresztül a használóhoz eljuttassa.

Ezen kívül természetesen alapfunkció még a tárcsázás és a kicsengés.