Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Puskás Tivadar - Wikipédia

Puskás Tivadar

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Puskás Tivadar
Puskás Tivadar

Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. - Budapest, 1893. március 16.): mérnök, feltaláló.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Munkássága

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen végezte. 1866-ban Londonba ment. 1873-tól Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, ahol Thomas Alva Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai millszekundos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. Fiatalon hunyt el, szívrohamban.

Életútja röviden:

Nagyapja székely földbirtokos, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indul. A megmaradt birtokért kapott pénz viszont apja kezén úszik el. A fiatal Tivadar katonás fegyelmben nevelkedik, majd a bécsi Theresianumba kerül, de nem bírja a kötöttséget sem otthon sem Bécsben. Tanulmányai idején meghal édesapja, s a tőle örökölt kevéske pénzen Angliába utazik, hogy ott folytassa tovább tanulmányait. Daliás szép ifjú már ekkoriban, kitűnő vívó és lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanul angolul, s hogy magát a tanulásra késztesse leborotváltatja a haját - ezzel kézteti magát otthonmaradásra - a tanulás végett. Megélhetésből a tanulmányai mellett egy Angol lordnál vállal nevelői állást. Idővel azután vissza Erdélybe veti a jó sorsra, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lesz tisztviselője, majd később főmérnöke. Vállalkozó kedve nem hagyja nyugodni, s 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyit. Az ötlet kitűnőnek bizonyul, az üzlet jól megy később is. Ám egy nap megelégeli az egyhelyben ülést, s kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérli. Colorádóban földet vásárol és kis ideig arany után kutat. Lenyűgözi az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Foglalkoztatja Graham Bell találmánya a telefon. Vásárol ilyen készüléket, szétszedi, elemzi és tökéletesítésével foglalatoskodik, s megszületik zseniális ötlete a telefonközpont gondolata. Felkeresi ezzel az ötletével Edisont, és a "menloparki varázslónak" tetszik a terv. Megvalósításához pénzt szerez, majd Edison munkatársa lesz, megindul tehát Puskás Tivadar karrierje. Találmányából jól él. A hírek akadozó továbbjutását áthidalandó afféle telefonon keresztül bonyolódó híradás-közvetítés, un. telefonhírmondót hoz létre, ami a mai rádió elődjének tekinthető. Visszatér az öreg kontinensre, majd haza Magyarországra. Saját pénzén létrehozza Budapesten a telefonhírmondót, amely kitűnő üzletnek bizonyul itthon is. A pénz bár bőséggel folyik hozzá, nem tud bánni vele igazán - családi örökség talán - folyton nehéz helyzetbe kerül, valamilyen balsikerű tranzakció következtében. Zaklatott idegrendszere egy nap felmondja a szolgálatot, a tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kissé kilátástalan szituációkat idéznek, amelyből nem találván kiutat a halálba menekült 1893. március 15-én. Halálát, az általa megalapított telefonhírmondó repítette világgá.

[szerkesztés] Halló!

A telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a ("hallom" szóból származó) [[halló]] szót, amely a telefonálásnál az egész világon elterjedt.


Teória
A magyar hallo történetét a közelmúltban sokan vizsgálták és feltárták. Háromkötetes etimológiai szótárunk („A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára". (Főszerkesztő Benkő Loránd. I–III. 19671976.) is részletesen szól róla (Második kötet. 1970. 36), további szakirodalmi utalással, német és angol szótárakra is hivatkozva.

A telefonálásban használt jelentése 1884-től mutatható ki. Ez a használata „az amerikai angolból terjedt el és vált nemzetközi szóvá".

[szerkesztés] Emlékezete

  • Tiszteletére a Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1957-ben megalapította a Puskás Tivadar-díjat, amely évenként kerül kiosztásra.
  • Emléktáblája a József Távbeszélő Üzem falán (VIII. József u. 13.) látható.
  • Budapest XI. kerületében utcát neveztek el róla.

[szerkesztés] Lásd még

  • Magyar Életrajzi Lexikon
Más nyelveken
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu