Társadalmi szervezet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog

A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt
költségvetési szerv · közhasznú társaság
szövetkezet · leányvállalat · köztestület
gazdasági társaság · közkereseti társaság
betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet
alapítvány · egyesület · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem
jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

Társadalmi szervezetnek nevezzük - a szó legtágabb értelmében - az emberek egy vagy több közös céllal rendelkező formális, rendszerint munkahelyi (nem baráti, hanem „hivatalos”) csoportját.

Tartalomjegyzék

1 A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint
2 A társadalmi szevezetek jogi szabályozása Magyarországon
- 2.1 Alkotmányos alapok
- 2.2 Társadalmi szerepük szerint
3 A társadalmi szervezetek működése
4 Politikai szervezetek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint

A társadalmi szervezetek a vezetéstudomány szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:

piramis vagy hierarchikus forma
bizottságok vagy zsűrik
mátrix szervezetek
ökológikus szervezetek (ökológiák)
összetett (kompozit) szervezetek.

Elnevezésük változó, a bizottságtól az osztályokon keresztül a nagyvállalatig.

[szerkesztés] A társadalmi szevezetek jogi szabályozása Magyarországon

[szerkesztés] Alkotmányos alapok

Magyarországon az Alkotmány az alapvető szabadságjogok között garantálja az egyesülési szabadságot is. Az egyesülési jogról szóló - módosított - 1989. évi II. törvény részletesen szabályozza a társadalmi szervezet fogalmát és jogállását. Ez a fogalom a vezetéstudományi fogalomnál szűkebb: a törvény szerint alapvetően gazdasági célra társadalmi szervezet nem hozható létre. A gazdasági szervezetek ezért kívül esnek a társadalmi szervezet jogi fogalmán. Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az államhatalom és a közigazgatás szervezetei.

[szerkesztés] Társadalmi szerepük szerint

civil szervezetek,
Not-for-profit szektor
- Közhasznú társaság
- Közalapítvány
- Alapítvány
- Egyesület
- Mozgalom
- Egyház
- Párt
- Szakszervezet
- Lakószövetkezet
- egyéb, nem bejegyzett, pl.: Klub, Kör, Csoport

jótékony szervezet,
politikai szervezet,

Oktatási és egészségügyi szervezetek

Intézmények, amelyek fenntartója bármely bejegyzett szervezet lehet:
- Oktatási intézmény (iskola)

[szerkesztés] A társadalmi szervezetek működése

A társadalmi szervezetek működését a jogszabályok keretei között az adott szervezet alapszabálya határozza meg.

[szerkesztés] Politikai szervezetek

Pl. Pártok

Pártoknak nevezzük azokat a szervezeteket, amelyeket rendszerint egy alapító tag vagy egy alapító közösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire pártszervező, mozgalmi tevékenysége révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapszabály tartalmazzák.

A pártok elismertségét az általános választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.

A pártok sokat foglalkoznak saját történetükkel, vezéreik mondásaival és írásaival, kevesebbet az élet reáliáival. A politika, a politikus gondolkodás és a politikai szempont minden területre való bevonulásával a pátok elérték, hogy a munkahelyen nem szervezkedhetnek, ugyanakkor már minden területnek van politikája, l. Gazdaságpolitika, iparpolitika, pénzpolitika, stb. mintha a politika a tudomány vagy a művészet szinonimája lenne.