Szegfűbors
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szegfűbors | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szegfűbors |
||||||||||||||
Rendszertan | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
Binominális név | ||||||||||||||
Pimenta officinalis (L.) Merr. |
Nyugat-Indiában, Jamaikában, Közép-Amerikában honos fa (Pimenta officinalis B.) termése, a szegfűbors. Latin neve: (pimentea fructus), magyar népies neve: amomummag, angol fűszer, jamaikai bors, piment.
Ízében a borsra, illatában a szegfűszeg és fahéj keverékére emlékeztető. Ráncos héjának színe sötétbarna, vagy vörösesbarna, illata aromás, gyengén égető ízű. Illóolajat, gyantát, zsíros olajat tartalmaz.
[szerkesztés] Felhasználható
Csak mérsékelt mennyiségben szabad használni, más fűszerekkel együtt, mert egyes fűszereket kiemel, másokat nagy mennyiségben használva elnyomhat. Pácok, szószok, pástétomok, halételek, vagdalt húsok, saláták, sütemények kolbász- és húsáruk, gyógyteák, likőripari termékek illatosítására, ízesítésére. Fűszerkeverékek alkotórésze lehet.
[szerkesztés] Gyógyhatása
A belőle készült tea gyomorgyengeség, és felfúvódás esetén használható, de illóolaját az illatszerek készítésénél, és a likőripar is felhasználja. Erős aromája nagyon illékony, ezért jól zárható edényben kell tárolni.