Szegedi ferences templom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szegedi ferences templom a gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony templomot 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel. Az első periódus a 13. század eleji Szent Péter templom késő román stílusú épületének teljes újjáépítése. A második építési időszakként egy 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, amely valószínűleg a Szent Péter templom falainak felhasználásával épült. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik építési periódus a 15.-16. század fordulóján lévő nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egyidőben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye. Ekkor a hajót újraboltozták. A hajó ablakaiba késő-gótikus rácsok kerültek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5.-én szentelték fel a templomot a - római Santa Maria Maggiore nyomán - Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja.
A torony a hazai franciskánus templomok sajátosságai szerint a szentély mellett foglal helyet, mert így zsolozsmázás közben előírt harangozást így könnyebben és egyidejűleg lehetett elvégezni. Alsóvároson a tornyot már a középkorban elkezdték építeni, de csak a barokk időkben fejezték be. A templomtorony 1783-ban, a sisakja csak 1827-ben lett készen. A tornyot a szentélypárkány magasságáig gótikus, földszinti részét négy fiókboltozat fedi bordák nélkül, a sarkokban egy-egy keskeny lizénával. A dísztelenen bordás csillagboltozatú sekrestye keleti falát két keskeny, egyszerű bélletű csúcsíves ablak töri át. A keresztelőkápolnává átalakított toronyalj falfestményeit 1948/49-ben készítette Kontuly Béla. Ezek témái: Isten lelke a vizek felett, Mózes vizet fakaszt a kősziklából, Jézus megkeresztelkedése, és Az egyház térítő munkája.
A templom boltozata hálóboltozatos, de a hajó boltozata beomlott. A szentélyé még az eredeti. Boltozatának bordái nem kőből vannak, mint a hegyes, köves vidéken épült templomoknak, hanem égetett agyagból. A templom maga is téglából van, szemben elődjével, ami kőből volt. Ezeknek szebb darabjai bekéredzkedés esetén megtekinthetők a kőtárban. A templomnak csak az egyik oldalán vannak ablakok, mint ahogy az szokásos a gótikus templomoknál. Mérművei hiányoznak. A templomhoz még egy káptalanterem is kapcsolódik, aminek boltozata és mérműves ablakai még megvannak. A torony aljában sekrestyét alakítottak ki.
A templom mellé egy kolostor is csatlakozik. A kolostor Kapisztrán János szegedi látogatásakor (1455. szeptember közepe) még nem, de 1459-ben már állott. A rendház a mai formáját a 18. században nyerte el. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem. A nyugati szárnyban vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. A nyugati szárnyak észak felől nyílik bejárata. A kolostor ablakai 40*80 magasak. Voltak 20*40 cm-es ablakok is, melyeket később befalazták. Az ablakok könyöklői 105-120 cm magasan vannak. A folyosó földszintje téglából, az emelete gerendavázas szerkezettel épült 1503 és 1543 között.
A kolostor a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de a környéken más papok nem éltek, ezért a szegedi barátok jártak ki a környékbeli falvakba is misézni. A ferences rendház népszerűségét és a Havas Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte az ún. Segítő Boldogasszony főoltárkép. Az oltárképet 1552-ben a menekülő barátok a Csöpörke tóba rejtették, és egy török lovas 1640-ben találta meg.
A hódoltság alatt éppen nem volt könnyű a templom és a kolostor karbantartása. A török vallási okokból nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. Az engedélyeket csak úgy kapták meg, ha a templomot és a kolostort nem építik tovább és a régi alapnak megfelelően javítják ki. Az engedélyekért jelentős díjakat, pénzajándékokat kellett fizetni. Ennek ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századbeli feljegyzés szerint. A hódoltság idején 1624-ben történt a legnagyobb építkezés, amikor új mennyezetet építettek. 1643-ban restaurálták a templomot és a főoltárt, majd pár évvel később a kolostort is rendbe hozták. A 17. század második felében nagyobb restaurációs munkálatok voltak. A templom teljes megújítása a következő századra maradt.
A török alóli felszabadítás (1686) után a kolostor hanyatlott, de nem néptelenedett el. II. József betiltotta a rendet, de nem hosszú ideig.
A szegedi barokk világnak alighanem legnagyobb művészi teljesítménye az alsóvárosi templom rekonstrukciója. Itt lényegében nem kerül sor építészeti stílusváltásra, csak toronnyal és új rendházzal való kiegészítésre. A templom külsején - az új főkaputól eltekintve - semmit sem változtattak. A templom belső berendezése teljesen barokk ízlést tükrözi.
A belső tér leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette Sarecz György, egy dalmát származású gazdag polgár költségén. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Ágoston püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Ambrus püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre. Középen a Napbaöltözött Asszony, Mária látható, amint a Szentháromság elé járul gyarló emberiség bűneinek bocsánataiért. A lába alatti holdsarló az ellenséges hatalmak fölött aratott győzelem jelképe. Ekkor helyezték el a főoltárban a Segítő Boldogasszony kegyképét. A legenda szerint a kegykép csaknem száz esztendeig rejtőzködött templom melletti Csöpörke tóban, míg egy lovát itató török katona meg nem találta. Ezt az eseményt ábrázolja a bejárattól balra eső oszlopon elhelyezett dombormű, amelyet Heksch Nándor készített Parobek Alajos festménye alapján.
Az oltárkép fölött a „Mária” monogram látható. A monogram fölött „Isten szeme”, mint a „Szentháromság” jelképe következik, amely ébren őrködve figyeli a jókat és a rosszakat egyaránt. Ez döntő szerepet játszhatott az alsóvárosi napsugaras házvégek 18. század végi kialakulásában. A főoltár két oldalán 17.-18. századi síremlékek láthatók. A kriptában nyugszik a török alóli fölszabadító ostrom során elesett De la Vergne francia tábornok és számos, jobbára osztrák tiszt.
A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak.
A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. Az oltárképen stilizált barokk tájba helyezett kereszten függő Megváltó vére a kereszt lábát körülölelő kádba folyik. A kádat a megváltás előhírnökei és tanúi állják körül: Péter és Pál, Keresztelő János, Mária Magdolna, Dismas, a jobb lator, Longinus - aki lándzsával megnyitotta a halott Jézus oldalát, Ádám és Éva, valamint Dávid király. Kagylóval merítenek a vérből és a Purgatóriumban sóvárgó lelkeknek nyújtják. A bűnbánó szentek azzal vigasztalják a tisztítótűzben szenvedőket, hogy ők is bűnöztek, mégis szentek lettek.
A szemközti kép a híres czestochowai kegykép művészi átköltése Morvai Andrástól 1740-ből, melyet a szegedi nép Fekete Mária, Szerecsön Mária néven emleget. Az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben tizenhat pálos szerzetessel Márianosztráról Czestochwaba, hogy Hedvig leányának, lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza legyen. Arról készítette Sobieski János lengyel király az eredeti másolatot, amely Bécs török alóli felmentésének szimbóluma lett. Ez utóbbi festményről készült a szegedi, de itt Mária nem Szűzanya, hanem királynő képben jelenik meg. Az alsóvárosiak ezt a képet szeretik, mert az igazi kegyképpel, a főoltárképpel nem tudtak meghitt kapcsolatba kerülni annak magas elhelyezkedése miatt. A kép köré táblákra írott szövegek találhatóak, melyek a nép kéréseit, köszöneteit tartalmazzák. Az idők folyamán elsötétült kép kultusza 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette. A Fekete Mária című versének sorai a kép melletti falrészen márványba vésve olvasható.
A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. Ő faragta a többi oltár szobrait is. Az utóbbi oltár üvegszekrényébe zárt, népies Piéta szobra a régi, az 1739-ben felszentelt oltárról került át ide. Fölötte a paradicsomi tudás fája látható, az almát szájában tartó kígyóval, míg a fából az oltár felső párkányzatán kereszt nő ki.
A Fájdalmas Szűzanya oltár mellet áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása. A mű keresztes zászlóval a kezében ábrázolja Hunyadi János hős papját, amint rohamra lelkesíti Nándorfehérvár védőit. Egyik mellékalakja a bástya falán kúszó riadót fújó magyar vitéz, a másik egy elesett török katona, aki még holtában is erősen fogja a lófarkas zászlót.
A következő Szent József oltár Szent Józsefet, az asztalosok, ácsok védőszentjét ábrázolja. A vele szemközti Szent Anna oltár a parasztgazdák védőszentjét ábrázolja. Szent Anna az asszonyok patronálója volt, női bajokkal, gyermekbetegségekkel fordultak hozzá. Ezt a két oltárt az 1740-es években emelték.
A diadalív jobb és bal oldalához támaszkodó Szent Antal és Szent Ferenc oltár képe Josef Hautzinger műve. Szent Antalhoz imádkoztak gyermekáldásért az asszonyok, férjért a hajadonok. A szentélyben is volt két későbarokk mellékoltár, melynek oltárképei az 1996/97-es helyreállításig láthatóak voltak: északon a Szent Vendel oltár (1771), délen a Nepomuki Szent János oltár (1777). A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. Legfölül Szent Mihály arkangyal látható, alatta a frigyszekrény sátra, a Tízparancsolat kőtábláival, melyet háttérbe szorít az Újszövetség forrása, a Szentlélek elöl lebegő galambja. A hangvetőn négy angyalka ül, kezükben a Hit (kereszt), Remény (horony), Szeretet (szív), és Igazság (mérleg) szimbólumaival. Alul, a mellvéden a Jó pásztor és négy evangélista szobra látható, melyek egy ismeretlen művész alkotásai 1781-ből.
A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja Kontuly Béla tolmácsolásában. Az előbbi kép eseményei alulról fölfelé haladva: az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Szent Erzsébetnél, Jézus születése, a Háromkirályok imádása, Mária és József megtalálják a 12 éves Jézust a templomban, Jézus megjelenik Máriának a Genezáreti tó partján, Mária mennybemenetele.A szemközti freskó részletei szintén alulról felfelé haladva: Krisztus sírba tétele, Levétel a keresztről, Jézus bemutatása a templomban, Keresztvitel, Krisztus elfogatása, Menekülés Egyiptomba, Golgota. Mindkét festmény a templom 1-1 oldalbejárata felett látható.
A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették. A barokk stílusú főkaput, a templom belsejében levő kőkeretes ajtókat 1737-ben állították fel. A kapukat minden bizonnyal budai kőfaragók készítették. A kolostor kapuját szegedi kőfaragók készítették. A barokk berendezéssel a templom gótikus szerkezetét nem bontották meg. Egyedül a kóruskarzat változtatta meg a belső térnek a bejáratot követő részét. Az 1742-ben épített, majd 1776-ban megújított kóruson 1903-ban helyezték el az Angster és fia által épített orgonát. Az első orgonát azonban már 1711-ben felállították Diánovics János dalmát származású városi tanácsnok költségén.
Schneider Vendel házfőnök nevéhez fűzhető a templom 1937-es jelentős mértékű fölújítása. Porabek Lajos 1938-ban oly mértékben átfestette a Keresztút stációit, hogy eredeti kvalitásai nem ismerhetők fel.
A kolostort az 1950-es években vették el az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek köszönhetően eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után visszakapta a Magyarországon újraalakult rend, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
2003-ban lett 500 éves a Havas Boldogasszony templom. Vízkeresztkor egyéves ünnepségsorozat vette kezdetét, melyet Gyulay Endre szeged–csanádi megyéspüspök nyitott meg szentmise keretében. A szentmisén Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony is részt vett. A rendház templom melletti folyosóján és a sekrestyében kiállítást szerveztek.
A templom megrepedt nagyharangját 2005. július 9-én a hívek adományából újra cserélték. A Bálint Sándor néprajzkutatóról elnevezett 750 kg súlyú, fiszre hangolt harangot Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök áldotta meg.
Based on work by 