Szárliget

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.51656° k. h. 18.49849°

**Szárliget**
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Kistérség	Tatabányai
Rang	község
Terület	14,56 km²
Népesség
Összesen: 2181 fő (2001) Népsűrűség: 149,79 fő/km²
Irányítószám	2067
Körzethívószám	34
Térkép é. sz. 47.51656° k. h. 18.49849°	település Mo. térképén

Szárliget község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Komárom-Esztergom megyei település a Vértes és a Gerecse hegységek határvonalán, két hegyvonulat között helyezkedik el. A Tatabányától pár kilométerre fekvő falut kettészeli a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. Vonattal és busszal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.

[szerkesztés] Története

Szárliget

E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen. A kiegyezés után a bányászat és az ipar indult fejlődésnek. Az 1900-as évek elején a bányaüzemek vezetői, tulajdonosai (a MÁK RT) a közeli földterületeket felvásárolta, parcellázta és saját rokkant-nyugdíjasainak, tisztviselőinek értékesítette. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel (FAKSZ) is támogatta a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt. 1989. január 1-jétol Szárliget önálló község lett.

Szárliget, mint társközség, a közös tanács vezetése alatt „mostohagyermek” volt. A költségvetés nagy részét sok éven át a központi községre fordították, ennek hátrányai a mai napig érzékelhetőek a falu mindennapjaiban. Igen hosszú és kitartó küzdelem árán sikerült a helyi tanácstagoknak kiharcolni, hogy a község a lakosság aránya alapján kapjon a költségvetésből.

Szárliget

A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, mely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj, és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért tsz a községben nem működött. Az itt élő emberek többsége Tatabánya, Bicske és Budapest városokban helyezkedett el. Emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.

Szárliget vasútállomás

Szennyvízcsatorna a községben nincs, de rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness-turizmus fejlesztésére. Csatornázás hiányában mindez csak lehetőség marad, önerőből a község ezt a problémát megoldani nem tudja.

Szárliget lakói többször kezdeményezték a falu Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását. 1999-ben ez megvalósult.