Stångebrói csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A stångebrói csata a III. Zsigmond és Södermandland hercege között 1598. szeptember 25-én vívott ütközet volt.
[szerkesztés] Előzmény
Zsigmond Lengyelország, Litvánia, és Svédország királya volt egyszerre, de Svédföldön módfelett népszerűtlen volt, egyebek közt azért, mert az országot Krakkóból irányította. Emellett katolikus királyként Svédországban is rekatolizációs tevékenységet folytatott, amiért nagybátyja, Karl Södermanland herceg fellázadt ellene és sikerült a nemességet is maga mellé állítani.
[szerkesztés] Az ütközet menete
Zsigmond kb. 12 ezer fős lengyel haderejét litván és kozák segédcsapatok, valamint a partraszállás után hozzá csatlakozott, még hozzá hű svédekből állt. Ezzel kezdetét vette a svéd–lengyel háború első szakasza.
Károly 8000 ezer főt számláló serege bár kisebb volt, mint ellenfeléé, győzelmet aratott a lengyeleken és Zsigmondot kiszorította Svédországból.
[szerkesztés] Következmény
1599-ben a trónfosztottá nyilvánították Zsigmondot. Egy évvel később, 1600-ban ezért a lengyelek megszállták és birtokukba vették a svéd fennhatóság alatt lévő Észak-Észtországot, megnyitva a svéd–lengyel háború második, 1611-ig tartó szakaszát. Ezt utóbb még újabb kemény harcok követték egészen a 18. századig.
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 