Roskildei székesegyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Roskildei székesegyház

A Roskildei székesegyház

Adatok

Ország

Dánia

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1995

A roskildei székesegyház (dánul: Roskilde Domkirke) a sjællandi Roskilde városában található, és a világ első téglából épült gótikus székesegyháza; hatására a téglagótika elterjedt Észak-Európában. A 12. és 13. században épült; román és gótikus jegyeket egyaránt magán hordoz. A 20. századig ez volt az egyetlen székesegyház Sjællandon. Két tornya uralja Roskilde városképét.

A 15. század óta ez a dán uralkodók fő temetkezési helye, ennek megfelelően az évszázadok folyamán több uralkodó is bővítette, új temetőkápolnákat építve hozzá. 1536-ban, a reformációt követően a püspök székhelye Koppenhágába került, és innentől fogva viseli a Sjælland püspöke címet.

A székesegyház jelentős idegenforgalmi látványosság: évente mintegy 125 000 látogatót vonz. 1995 óta a Világörökség része.

1987 óta itt múködik Dánia egyik legjobb fiúkórusa, a Roskildei Székesegyház Fiúkórusa. A katedrális koncerteknek is rendszeresen helyet ad.

[szerkesztés] Temetkezési hely

A székesegyház fiúkórusa

I. Margit sírja

A székesegyház hátulról

A dán királyi család alábbi tagjait helyezték itt végső nyugalomra:

I. (Kékfogú) Harald (valószínűleg, de nem bizonyosan) (986)
I. (Villásszakállú) Svend (1014)
II. Svend Estridsson (1076)
I. Margit (1412)
III. (Bajor) Kristóf (1448) és Brandenburgi Dorottya királyné (1495)
I. Keresztély (1481)
III. Keresztély (1559) és Szász-Lauenburgi Dorottya királyné (1571)
II. Frigyes (1588) és Mecklenburg-Schwerini Zsófia királyné (1631)
IV. Keresztély (1648) és Brandenburgi Anna Katalin királyné (1612)
III. Frigyes (1670) és Breunschweig-Lüneburgi Zsófia Amália királyné (1685)
V. Keresztély (1699) és Hessen-Kasseli Charlotte Amália királyné (1714)
IV. Frigyes (1730) és Mecklenburg-Rüstowi Lujza (1721) és Rewentlow Anna Zsófia (1743) királynék
VI. Keresztély (1746) és Brendenburg-Kulmbachi Anna Zsófia királyné (1770)
V. Frigyes (1766) és Nagy-Britanniai Lujza (1751) és Braunschweig-Wolfenbütteli Julianna Mária (1791) királynék
VII. Keresztély (1808)
VI. Frigyes (1839) és Hessen-Kasseli Mária királyné (1852)
VIII. Keresztély (1848) és Schleswig-Holsteini Karolina Amália királyné (1881)
VII. Frigyes (1863)
IX. Keresztély (1906) és Hessen-Kasseli Lujza királyné (1898)
VIII. Frigyes (1912) és Svédország-Norvégiai Lujza királyné (1926)
X. Keresztély (1947) és Mecklenburg-Schwerini Alexandrina királyné (1952)
IX. Frigyes (1972) és Svédországi Ingrid királyné (2000)

Itt volt eltemetve 2006. szeptember 23-ig a dán származású Mária Fjodorovna, III. Sándor orosz cár felesége is, ekkor azonban a Dánia és Oroszország közötti megegyezés szerint koporsóját visszaszállították Oroszországba, hogy Szentpéterváron temessék el.