Robert Fludd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Robert Fludd (Bearsted, 1574 – London, 1637. szeptember 8.) Robertus de Fluctibus néven is ismert filozófus, Paracelsus-i fizikus, asztrológus, misztikus, az angol Rózsakeresztesek kiemelkedő személyisége, a Sion-rend egyik feltételezett nagymestere.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Édesapja Sir Thomas Fludd magasrangú állami tisztviselő, aki I. Erzsébet angol királynő pénztárnoka volt az európai háborúban. Oxfordban szerzett orvosi diplomát (MD in Medicine). 1598 és 1604 között az európai orvoslást, kémiát és okkultizmust tanulmányozta, és az okkultista filozófia terén végzett kutatásai révén szerzett ismertséget.
[szerkesztés] Tudományos tevékenysége
Híres Kepler János és Fludd tudományos vitája, amelyet az ismeretszerzés természettudományos és titkos tanok általi megközelítéséről folytattak.
Nézeteit az Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia (A makrokozmosz és a mikrokozmosz metafizikai, fizikai és technikai története) című munkájában fejtette ki (kiadva Oppenheimben (Németország), 1617 és 1621 között). 1630-ban Fludd több „önmagát mozgató gép”, örökmozgó (perpetual motion machines) megalkotására tett javaslatot. Az 1870-es évek során sokan próbálták megalkotni a „Fludd-i gépezetet”, amely az újrakeringetés elvén működött, mint a vízkerék, vagy az Arkhimédészi csiga: a szerkezet visszapumpálta a vizet eredeti tankjába.
Fludd volt az eső tudós, aki a vérkeringésről értekezett. Bár a mikrokozmosz és makrokozmosz teóriáján alapuló magyarázata pontatlan volt, később William Harvey továbbfejleszette Fludd elképzelését és megalkotta annak mai értelmezését.
[szerkesztés] A Gwynedd-i kapcsolat
Fludd egyenesági leszármazottja volt Gwynedd királyának, Cunedda Wledig ap Edern-nek. Gwynedd a mai Wales egyik területe, ahol az Ír Királyság bevándorlói uralkodtak; a másik ilyen térség Dyfed.
[szerkesztés] Főbb művei
- 1616 Tractatus apologeticus Societatis de Rosae Cruce defendens
- 1617 Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia (további kötetek: 1619, 1621)
- 1629 Summum bonum
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Alakját Szerb Antal a Pendragon legendá-ban örökítette meg.
- Azogue, Journal for the Historical-Critical Study of Alchemy: Azogue, elektronikus újság az alkimia történetének összes vonatkozásával és területével: hermetizmus, rózsakeresztesség, paracelzizmus...
| Előző nagymester: Louis de Nevers |
Sion-rend nagymestere 1595-1637 |
Következő nagymester: Johann Valentin Andrea |
Based on work by 