Regőce

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Regőce (szerbül Riđica / Риђица, németül Legin, Riedau, Rigitza) : falu a mai Szerbiában, a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében. A település régi neve Légyen.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Lakossága 4 Magyar szervezetek 5 Látnivalók 6 A falu szülötte

[szerkesztés] Fekvése

A település Zombortól 25 km-re keletre, a magyar államhatártól mindössze 2 km-re fekszik.

[szerkesztés] Története

Az 1715-ös összeírás szerint 15 adózó volt a faluban, személy szerint : Sztipán Todorovity, Mihájló Legjenácz, Vukmán Novkóvity, Zivka Kátyánin, Sztánkó Trepávi, Osztoja Gváriács, Putnik Kátyánin, Ládisáv Rádivojev, Pána Mihajlóv, Zahária Sarcsanin, Rádisáv Felityánin, Vukájló Ivkovics, Nirika Peakovtyánin, Iván Peákovcsánin, Milován Csereleminácz.

"Rigyicza, német-szerb-magyar falu, Bács vmegyében, a Kigyós-ér mellett, Bajához délkeletre 4 órányira: 2241 kath., 983 óhitü, 11 zsidó lak. Kath. és óh. anyatemplomok. Földe minden gabonát bőven terem. Juhot nem csak az uraság, hanem a lakosság is sokat tart. F. u. a Kovács nemzetség. Első osztálybeli határa 1100 négyszögölével tesz 15,428 holdat, mellyből 162 4/8 urbéri, 3 4/8 szabad telek után van 5731 hold szántó, 3634 hold rét és beltelek; 2614 hold legelő, 235 hold szőlő. Uradalmi föld és rét 2930 hold, mocsár 230 hold, utak 54 hold."

1903. szeptember 30-án megnyílik a Kiskunhalas-Bácsalmás-Regőce közötti helyiérdekű vonal (hossza : 70 km).

Az ötvenes években szűnik meg a magyar nyelvű alapoktatás a településen, melynek eredménye képpen a magyar kisebbség száma fokozatosan csökken.

[szerkesztés] Lakossága

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásához tartozott.

• 1891-ban 3639 német, magyar és szerb lakosa volt.
• 1953-ban 4371 lakosa volt.
• 1991-ben 2806 lakosából 2128 szerb (75,8%), 275 magyar (9,8%), 66 horvát, 287 jugoszláv és 4 német volt.
• 2002-ben 2586 lakosából 2165 szerb (83,6%), 217 magyar (8,4%), 63 horvát, 83 jugoszláv volt.

A Magyar igazolványt összesen 31 regőcei lakos igényelt 2002.01.01 - 2004.05.31 között.

[szerkesztés] Magyar szervezetek

[szerkesztés] Látnivalók

• "Urunk Jézus Mennybemenetele" római katolikus templom (1817)

A plébániát 1786-ban alapították, előtte a szomszédos Gádor leányegyháza volt. A templomot 1817-ban építették. A templom méretei: hossza 27.5 m, szélessége 11.25 m, a hajó belmagassága 10 m, a torony 35 m magas. 1930-ban felújították de 1964-ben megsemmisült. Az anyakönyvet 1786-óta vezetik. Az istentisztelet nyelve: horvát, magyar és német. Hívők száma: kb. 770

A plébániát ellátja: Egedi Antal Nemesmiliticsről

• Pravoszláv templom

[szerkesztés] A falu szülötte

• Bozsányi Ervin (Bossányi) (Regőce, 1891. márc. 3. – London (Eastcote), 1975. júl. 11.) : festő- és iparművész.
• Rávnay Tamás (Regőce, 1893. máj. 7. – Szeged, 1963. júl. 14.) : bőrgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
• Faltum János (Regőce, 1894.jan. 22. - Frankfurt, 1969. dec. 27.) : jezsuita szerzetes.
• Kapitány László (Regőce, 1937. jún. 8. - ) : grafikus, iparművész.
• Purger Dragica (leánykori nevén : Kabiæ Dragica) (Regőce, 1961. júl. 16. - ) : biológus, botanikus.