Bács

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A keresztnevet lásd a Bács (keresztnév) szócikkben.

Szent Pál templom

Bács (szerbül Бач / Bacs / Bač, németül Batsch) faluközösség központja a mai Szerbiában a Vajdaságban a Dél-Bácskai körzetben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Népesség
4 Látnivalók
5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Palánkától 20 km-re északnyugatra fekszik. A faluközösség falvai: Bácsújfalu, Bácsújlak, Bogyán, Palona és Vajszka.

[szerkesztés] Története

Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév. Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13. – 14. században a kalocsa-bácsi érsekség székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Vára egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a Húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősítette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Török közigazgatási székhely. A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom. A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott. 2002-ben 6087 lakosából 4274 szerb, 509 horvát, 418 magyar volt.

[szerkesztés] Népesség

1991-ben 6.046 lakosa volt. Ebből: szerb 3.532 (59,2 %), jugoszláv 920 (15,4 %), horvát 638 (10,7 %), magyar 502 (8,4 %), szlovák 114, montenegrói 35, német 30, cigány 17, bunyevác 16, bosnyák 12, szlovén 11, albán 7, macedón 3, cseh 3, ruszin 3, ukrán 2, román 2, bolgár 1, egyéb 80, nem nyilatkozott 16, régió 5, ismeretlen 97.

2002-ben 6. 087 lakosa volt. Ebből: szerb 4.274 (70,2 %), horvát 509 (8,4 %), magyar 418 (6,9 %), jugoszláv 272, szlovák 142, cigány 43, német 42, montenegrói 31, muzulmán 13, ukrán 7, bonyevác 4, ruszin 3, macedón 2, szlovén 2, albán 1, bolgár 1, orosz 1, egyéb 64, nem nyilatkozott 193, régió 25, ismeretlen 40.

[szerkesztés] Látnivalók

A Szent Pál templom belseje

Bácsi-vár
- A Szent Pál templom közelében a Mosztonga nevű folyón keresztűl közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után 1526 októberében török kézre került, de 1677-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II.Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
Szent Pál barokk stílusú római katolikus templom
- A valamikori bácsi Káptalan és a bácsi Érsekség székhely. A plébánia ősi, a XI. század óta fennáll. 1688-ban újra alapították. A templom névadója: Szent Pál apostol. A templomot 1773-ban emelték, és 1780-ban fejezték be. A torony 1923-ban lett újáépítve. A templom többízben is fel lett újítva, így 1937-ben és 1960-ban is. A templom méretei: hossza 50.5 m, szélessége 25.25 m, magassága 17 m, a torony 60 m magas. Négy harangja közül a legnagyobb 1100 kg, a legkisebb 175 kg. Az anyakönyvet 1713-óta vezetik.
Ferences templom
- A templom névadója Nagyboldogasszony. Régen a Templárok temploma lehetett, a XIII. századtól ferencesrendi templom. Ez a legrégibb templomépület egész Bácskában. Több ízben is újjá lett építve, de láthatóak a XIII. században épült falmaradványok. A templom mai méretei: hossza 42 m, szélessége 14 m, magassága 10 m, a torony magassága 35 m.