Punk (zene)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Punk rock
Stíluseredet:	Doo-wop, rock and roll, rockabilly, garázs rock, frat rock, pszichedelikus rock, pub rock, glam rock és proto punk
Kulturális eredet:	1970-es évek közepe, Egyesült Államok, Ausztrália, Egyesült Királyság
Jellemző hangszerek:	elektromos gitár, basszusgitár, dob, ének
Népszerűség:	Az Egyesült Királyságban szerepel a toplistákon, máshol kevésbé népszerű. Inkább a pop punk, különösen a ska és annak Two Tone hulláma révén ismert.
Leszármazott stílusok:	Alternatív rock – New Wave – Post-punk
Alműfajok
Anarcho punk – Keresztény punk – Garázs punk – Hardcore punk – Horror punk – Oi!
Társműfajok
Anti-folk – Chicano punk – Death rock – Folk punk – Funkcore – Jazz punk – Deathcountry – Psychobilly – Ska punk – Two tone – Pop punk

A Punk rock egy rendszerellenes rock zenei mozgalom, amely 1974-1975 táján indult el (habár átmeneti formái már évekkel korábban is léteztek), olyan zenekarok által, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned és a The Clash. A fogalom használható azokra a zenei színterekre is, amelyek ugyan később jelentek meg, de hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint az első generációs "punk", azonban gyakran tévesen utalnak vele egyéb zenekarokra is, a "viselkedés", ill. a "fiatalkori agresszió" fogalmán keresztül. A fogalmat gyakran használják a zenei mozgalomhoz kapcsolódó divatirányzattal, ideológiával és szubkultúrával, vagy akár a tiszteletlen ("csináld magad") hozzáállással kapcsolatban is.

Tartalomjegyzék 1 Jellemzői 2 Történelem 2.1 Kezdetek 2.2 Korai előadók 2.3 A punk rock alműfajai 2.4 A punk rock története Magyarországon 2.5 Örökség és aktuális fejlődési utak 3 Hivatkozások 4 Lásd még 5 Ajánlott irodalom 5.1 Magyar nyelven 5.2 Angol nyelven 6 Külső hivatkozások 6.1 Magyar nyelven 6.2 Angol nyelven 6.2.1 Általános információk 6.2.2 Cikkek 6.2.3 Zenekar adatbázisok 6.2.4 Regionális információk 6.2.5 Egyebek

[szerkesztés] Jellemzői

A punk zenekarok gyakran próbálnak versenybe szállni a hatvanas évek garázs rock együtteseivel. A punk rocknál fontosak az egyszerű zenei szerkezetek és megoldások. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett néhány ábrát, amely három akkordot ábrázolt, az alábbi kísérő szöveggel: "Ez egy akkord, ez egy másik, ez egy harmadik. Most alakíts zenekart.". A legtöbb punk dal versszak-refrén szerkezetű és 4/4-es ütemmutatójú. A rövid számok szintén a stílus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza általában két és fél perc, de néha kevesebb, mint fél perc. A punk rock tempója a korábbi rock irányzatokénál gyorsabb.

A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerelés, egy vagy két elektromos gitár és egy elektromos basszusgitár, amelyek az éneket kísérik. A dobok többnyire keményen és szárazan szólnak és egyszerű felépítésűek, általában négy darabos készletet használnak, amely tartalmaz egy pergődobot, egy állótamot, egy lábdobot és egy basszus dobot, valamint néhány cintányért, köztük egy hi-hatet, egy-két crash-t és egy ride-ot. A dobverők szintén egyszerűek, az alap negyedek lejátszására a basszus dobot vagy a lábdobot használják (habár a hardcore punk dobjátéka általában gyorsabb és nehezebb, mégis azonos felszerelést igényel). A basszus szekció általában a gitáros(ok) által játszott akkord néhány alap hangjegyét szólaltatja meg. A gitár részek nagyrészt torzított power akkordok, hasonlóak a Link Wray által játszottakhoz, habár némelyik zenekar surf rock szemléletű, könnyebb "vibrálóbb" dallamokat játszik. Az ének (az angolszász előadók esetében) gyakran nazális, és inkább beszédnek, mint éneknek hat. A zene legyártása során a minimumra törekednek, némelyik felvételt egy garázsban álló felvevővel rögzítik. A zenekar tagjai legtöbbször nemcsak zenélnek, hanem a felvételeket is maguk készítik és terjesztik.

Az 1970-es évek közepén a punk dalszövegek szókimondóak voltak, társadalmi és politikai téren egyaránt, amely megkülönböztette őket a kortárs művektől. Az olyan szerzemények, mint például a The Clash "Career Opportunities" és "London's Burning" című számai, a munkanélküliséggel, az unalommal és a városi élet más nyomasztó problémáival foglalkoztak; néha nyíltan becsmérelve a kormányzatokat és az uralkodóházakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a "God Save The Queen" és az "Anarchy in the UK" című dalaiban; egyesek pedig határozottan anti-romantikus módon ábrázolták a szexet és a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a "Love Comes in Spurts"-ben.

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Kezdetek

A "punk rock" kifejezés (melyből a "punk" kezdőt agy újoncot is jelent^[1]) amely az 1960-as évek képzetlen gutár és ének alapú amerikai rock and roll zenekaraira utal (például The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran "garázs rock" zenekarokként soroltak be. A kifejezés Dave Marsh rock zenei kritikustól származik, aki elsőként használta a ? and the Mysterians jellemezésére, az 1971 májusában, a Creem magazinban megjelent cikkében^[2], az 1970-es években azonban számos más rock zenei újságíró is átvette. Például a gitárosként és kritikusként is tevékenykedő Lenny Kaye is felhasználta a hatvanas évek garázs rock együtteseivel és a pszichedelikus rock kezdetleges követőivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezután Patti Smith avantgard költővel zenekart alakított, az elsőként, 1975-ben megjelent Horses című albumuk pedig nagy hatást gyakorolt a hetvenes évek punk rockereire. Részben ez vezetett ahhoz, hogy a zenére utalva, a kifejezést egyszerűen "punk"-ra rövidítették.

Az 1960-as évek garázs zenekaraira gyakorolt hatása mellett, a punk rock gyökereihez tartozik a durva viselkedés, a színpadi- és a színpadon kívüli erőszak, amely a hangszerek megrongálására is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones és a The Who esetében is megfigyelhető, és amely viselkedésmód visszavezethető az ötvenes évek végére, Eddie Cochranhez és Gene Vincenthez; a goromba és disszonáns stílusú The Velvet Undergroundhoz; a szexuális és politikai konfrontációikról és színpadi erőszakosságukról is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez és MC5-hoz; az angol pub rock színteret és a politikai undergroundot képviselő Mick Farrenhez és a Deviantshoz; a New York Dollshoz és a hetvenes évek néhány brit "glam rock" illetőleg "art rock" előadójához, például David Bowie-hoz, Garry Glitterhez és a Roxy Musichoz. Megállapítható, hogy más műfajok, mint például a reggae, a funk vagy a rockabilly is hatást gyakoroltak a korai punk rockra.

A punk rock válaszreakció volt a hetvenes évek populáris zenéjére, mindarra amit a punkok a felszínes diszkózenében, a bombasztikus heavy metalban, progresszív rockban és aréna rockban láttak megtestesülni. A punk elutasította a hatvanas évek hippi ellenkultúrájának maradványait is. Lenézték az olyan zenekarokat, amelyek túlélték a hatvanas éveket (például a Jefferson Airplane-t), mivel szerintük a korábban radikális kijelentéseik miatt általuk is tisztelt előadók elbutultak és szégyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott példa, a hetvenes évek közepén a televíziós sörreklámokban szereplő Eric Clapton, aki a hatvanas évek rock ikonjaként szó szerint eladta magát a rendszernek, amellyel korábban szemben állt.

Az ötvenes és hatvanas évek európai szituacionista mozgalma által képviselt kulturális kritika és lázadási stratégiák hatással voltak a brit punk mozgalom első képviselőire, különösen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere Malcolm McLaren tanulmányozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood által öltöttek formát a zenekar ruházatában, továbbá feltűntek a Jamie Reid által a számukra készített grafikákon is.

A brit punk mozgalom átvette a Skiffle-től a "csináld magad" hozzáállást, amely a II. világháború után, az 1950-es években bukkant fel Angliában. A brit punk rock megjelenése egybeesett a háború utáni konszenzus időszakának végével, amely megelőzte a Thatcherizmust, és szinte az összes zenekar munkásságában felbukkan a dühödt társadalmi elidegenedés.

[szerkesztés] Korai előadók

A punk színtér a Velvet Underground, majd azt követően a Mercer Arts Center környékén megjelenő underground rock szinteret felváltva, 1974-1976 táján kezdett kialakulni New Yorkban, ahol az első együttesek a Max's Kansas City és a CBGB klubokban kezdtek rendszeresen fellépni. A The Mercer színtér 1971-ben jött létre a New York Dolls és a Suicide zenekarok által, de 1973-ban váratlanul véget ért, amikor az épület összeomlott. ^[3]. A CBGB és a Max's szinteret a The Ramones, a Television, a Blondie, Johnny Thunders (korábbi New York Dolls tag) és az általa létrehozott Heartbreakers, Richard Hell, a Talking Heads és a The Voidoids alkották. 1976 elejétől, a Punk Magazine első számának megjelenésétől kezdődően ezekre a zenekarokra már a "punk" szóval hivatkoztak és mintaként szolgáltak az újabb előadók, például Lou Reed vagy Patti Smith számára (akik aztán az újabb számok címlapjaira kerültek).

Ezidőtájt egy kevésbé ünnepelt, de nem kevésbé jelentős színtér is kialakult Ohio-ban, amelyet az The Electric Eels, a Devo és a (később, 1975-ben Pere Ubu és The Dead Boys zenekarokká átalakuló) Rocket from the Tombs képviseltek.

Máshol is ekkoriban jelentek meg az első punk együttesek, például a The Saints az ausztráliai Brisbane-ben, a The Modern Lovers Bostonban, a Sex Pistols Londonban, amelyek néhol a helyi éjszakai klubokban léptek fel, néhol pedig saját törzshelyeket alakítottak ki, ahogyan a The Saints is tette, Brisbane külvárosában. A törzshelyek fellépési lehetőséget nyújtottak és találkozóhelyül szolgáltak az újabb zenészek számára (ahogyan a 100 Club Londonban, a CBGB New Yorkban vagy a The Masque Hollywoodban, amelyek a legelső ismert punk klubokká váltak).

Miközben a londoni zenekarok aránylag közepes szintet értek el a korai punk hangzás terén, a helyi punk színtér definiálta és összefoglalta a punk kultúra lényegét. 1975-ben, a New York Dolls feloszlása után, az őket menedzselő Malcolm McLaren visszatért Londonba, ahol megnyitotta a SEX nevű ruházati boltot, amely fontos szerepet játszott a punk öltözködési stílus kialakulásában. Emellett elkezdte menedzselni a The Swankerst, amelyből később létrejött a Sex Pistols. A Bromley Contingent néven ismert csoport, amelybe a rajongók kemény magja tartozott (és amely a többségük otthonául szolgáló külvárosról kapta a nevét) lassan kultuszt teremtett a zenekar körül, miközben egyre többfelé fordultak meg az országban.

A punk rock történelmi jelentőségű 1976 július 4-ei Ramones koncert, amelyen a The Stranglers is fellépett a londoni Roundhouse-ban nagy hatást gyakorolt az angol punk rock színtérre. 1976-ban több Sex Pistols rajongó is saját zenekart alakított, mint például a The Clash, a Siouxsie & the Banshees, a The Adverts, a Generation X, a The Slits és az X-Ray Spex. Később csatlakozott hozzájuk a The Damned (amely a klasszikussá vált "New Rose" kislemezzel debütált), a The Jam, a The Vibrators, a Buzzcocks és a London is.

1976 decemberében a Sex Pistols, a The Clash, a The Damned, és a Johnny Thunders & the Heartbreakers össszeállt az Anarchy Tourra, egy nagy-britanniai koncertsorozatra. A fellépőhelyek tulajdonosai több koncertet is lemondtak, miután a bulvármagazinok és más médiumok szenzációhajhász történeteket kezdtek közölni az együttesekről és rajongóikról. A punk rock az Egyesült Királyságban egy, a Thames Today által elhíresztelt televíziós botrány kapcsán vált ismertté, melynek során a Sex Pistols gitárosa, Steve Jones egy londoni tévécsatornán élő adásban szidalmazta a műsorvezetőt, Bill Grundy-t.

Az első punk rock témájú könyvek között megjelent The Boy Looked at Johnny (melynek szerzői Julie Burchill és Tony Parsons voltak), a punk rock mozgalmat már befejezettnek tekintette – a könyv alcíme: The Obituary of Rock and Roll ("A Rock and Roll gyászjelentése") volt. A cím idézetként felbukkan az egyik dal szövegében Patti Smith 1975-ös Horses című albumán.

1977-ben a korábbiak hatására a punk zenekarok újabb hulláma jelent meg. Köztük volt a The Misfits (New Jersey-ből), a The Exploited (Skóciából), a GBH (Angliából) a Black Flag (Los Angelesből), a Stiff Little Fingers (Észak-Írországból), és a Crass (Essex-ből), akik új útra terelték a punk rock hangzást, megteremtve a hardcore punk műfaj alapjait.

Az Egyesült Királyságban a punkra a jamaikai reggae és a ska is hatást gyakorolt, amely a The Clash és a The Slits zenéjében is tükröződött. Az 1970-es évek végére a punk nyújtott alapot a ska mozgalom újraéledésének (2 Tone), olyan zenekarok által, mint a The Beat (amely az USA-ban The English Beat néven ismert), a The Specials, a Madness és a The Selecter.

A punk fokozatosan alakult egyre változatosabbá, az olyan együttesek tevékenysége révén, mint a The Clash, akik más underground zenei irányzatokból mint a ska és a rockabilly vagy akár a dzsesszből is ihletet merítettek. Üzenete azonban nem változott; továbbra is felforgató, ellenkulturális, lázító, politikailag elfogult és gyakran anarchista maradt. A punk rock olyan problémákkal foglalkozik, mint a társadalommal való szembenállás, az alsóbb osztályok elnyomottsága vagy egy nukleáris háború kirobbanásának veszélye. Gyakran személyes, de nem kevésbé krikitkus: sok dal szól az egyén személyes problémáiról, mint a munkanélküliség vagy az érzelmi és mentális gondok (például depresszió). A punk rock azt kívánja közölni a társadalommal, hogy nincs minden rendben és hogy nincs egyenlőség.

[szerkesztés] A punk rock alműfajai

A hetvenes és a nyolcvanas évek között a punk rockból több, a műfajt sajátos módon értelmező alműfaj nőtte ki magát.

Az Egyesült Államokban feltűnt a hardcore punk, amely gyors, agresszív tempójáról és politikai témájú dalszövegeiről ismerhető fel. Olyan előadók által jelent meg, mint a Dead Kennedys, a Black Flag, a Bad Brains, a The Descendents, a korai Replacements és a The Germs, s olyanok által formálódott mozgalommá, mint a Minor Threat, a Minutemen a Hüsker Dü és mások. New Yorkban nagy hardcore színtér jött létre az Agnostic Front, a The Cro-Mags, a Murphy's Law, a Sick of it All és a Gorilla Biscuits vezetésével. Ekkoriban alakult ki a skate punk, az emo és a straight edge alműfaj is.

Eközben az Egyesült Királyságban, különféle post-punk együttesek jelentek meg, például Joy Division, Throbbing Gristle, Gang of Four, Siouxsie & the Banshees, Public Image Ltd, Adam and the Ants és a Bow Wow Wow, melyek közül az utolsó négyben megtalálhatók a brit punk rock veteránjai is.

Habár egyes 1980-as évek előtti zenekarokat is ide sorolnak be, az Oi! zene valójában csak a nyolcvanas években vált önálló műfajjá. Az elnevezés Garry Bushell újságírótól származik, aki a névadáshoz a Cockney Rejects "Oi! Oi! Oi!" című számát használta fel. A mozgalom jeles képviselői a Cock Sparrer, a Cockney Rejects, a Blitz és a Sham 69.

A Ramones-féle rágógumi pop hatására formálódó stílusú együttesek dallamos zenéjét és dalszövegeit inkább a humor kísérte, a punkra jellemzőbb nihilizmus és rendszerellenesség helyett. A Ramones, a Buzzcocks, a The Rezillos és a Generation X a későbbi pop punk alműfaj megalapítóinak is tekinthetők.

[szerkesztés] A punk rock története Magyarországon

A punk mozgalom hazai megjelenése 1978-ra tehető. Az első zenekarokat főként középiskolás fiatalok alakították meg a nyugati előadók, például az angol Sex Pistols hatására. A CPg, az ETA, a Kretens, a Tizedes meg a többiek, a QSS és egyéb, dalszövegeikben a szocialista diktatúrát bíráló előadók tevékenységét a pártállam nem nézte jó szemmel. Lemezkiadásra nem volt lehetőségük, házi körülmények között vagy koncertjeiken felvett zenéjük többnyire magnókazettákon terjedt kézről-kézre.

1983-ban a rendszert nyíltan becsmérlő CPg-t, amelyet a sajtóban igyekeztek az ekkoriban megjelenő rasszista skinhead mozgalommal is összefüggésbe hozni, közösség elleni izgatás vádjával bíróság elé állították és tagjait – a fiatalkorú basszusgitáros kivételével –, letöltendő börtönbüntetésre ítélték, hogy ezzel példát statuáljanak mindenki számára.^[4] Kevésbé ismeretes, hogy 1984-ben egy Közellenség nevű együttes is hasonló sorsa jutott, rögtön a második (félbeszakított) koncertje után.^[5] 1985 táján a rendszer már kevésbé volt szigorú (habár az időközben szigorúan titkos minősítés alól feloldott dokumentumok szerint a mozgalom tagjaival kapcsolatban a hatóságok továbbra is adatokat gyűjtöttek, illetve esetenként nyomozást is folytattak^[6]), a Kretens még egy külföldi turnéra is lehetőséget kapott, melynek sikere bizonyíték arra, hogy tehetség terén a hazai punk zenészek sem feltétlenül maradtak el külföldi társaiktól.

A punk rock első hullámának az 1990-es rendszerváltás vetett véget. Az időközben felnőtté vált első generációs punkok ezután többnyire felhagytak a zenéléssel, bár némelyik együttes nagyjából egy évtized múltán ismét összeállt egy-egy nosztalgia koncert erejéig. A kilencvenes években bekövetkezett a mozgalom ideológiai átalakulása, mivel új ellenfélre talált a globalizmus és a fogyasztói társadalom képében.

[szerkesztés] Örökség és aktuális fejlődési utak

Az underground punk mozgalom az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában számtalan olyan együttest termelt ki magából, melyek a punk rock hangzást vagy az ahhoz kapcsolódó szellemiséget és a csináld magad etikát felhasználva valami egészen mást hoztak létre. Az 1980-as évek végére ezek az együttesek teljesen eltávolodtak punk elődeiktől, és megalkották az alternatív rockot. Az olyan alternatív együttesek, mint a Sonic Youth és a Pixies egyre nagyobb közönséget értek el, a kiadók pedig egyre nagyobb hasznot nyertek az undergroundból, amelyből 10 év alatt kinőttek.

1991-ben a Nirvana Nevermind című albuma óriási üzleti sikert ért el. A Nirvana a punkot tartotta a legfontosabb ötletadó forrásának. Habár saját stílusukat punk rocknak definiálták és számos punk ikonért síkra szálltak (ahogyan azt az alternatív rock együttesek is tették), a Nirvana zenéje mégis ugyanolyan volt, mint a garázs vagy indie rock és a heavy metal egyes változatai, amelyek évtizedeken át léteztek. A Nirvana sikere indította be az alternatív rock kirobbanását, amely az 1980-as évek végéig szinte ismeretlenül létezett, és hozzásegítette ahhoz, hogy a részévé váljon a kilencvenes évek popzenéjének. Az 1991: The Year Punk Broke című film dokumentálja a rock zene rajongók ízlésének változását, példaként hozva fel a Nirvana-t, a Dinosaur Jr-t és a Sonic Youth-ot.

Az 1990-es évek közepére egy új punk változatnak tekinthető mozgalom került be a zene főáramába. Színtere a kaliforniai Berkeley-ben levő Gilman Street 924-ben koncentrálódott és olyan zenekarok alkották, mint az Operation Ivy, a Green Day és a (részben volt Operation Ivy tagokból álló) Rancid amelyekhez később csatlakozott az AFI is. A Bad Religion gitárosa, Brett Gurewitz által alapított Epitaph Records nevű független kiadó megalkotta a "skate punk" bázisát, melyhez olyan zenekarok csatlakoztak, mint a The Offspring, a Pennywise, a NOFX és a The Suicide Machines.

A zenekarok egy része folyamatosan váltogatta a kiadókat -- némelyikük pedig az átlag zenekedvelők számára könnyebben befogadható pop stílusú zenét kezdett játszani, amely üzleti sikert hozott. Az 1990-es évek végén a ska punk ismét újraéledt. Ez a folyamat a 2000-es években is folytatódott olyan együttesek által, mint a Streetlight Manifesto, a Reel Big Fish és a Less Than Jake.

Az alternatív rock üzleti sikere megnyitotta az utat egy új stílus, a pop punk számára, amelyet a sajtó "áruházi punknak" is nevezett; ez az irányzat a főáramban is komoly eredményeket ért el. A Blink-182, a Simple Plan, a Good Charlotte, a Sum 41 és mások felbukkantak az MTV-n és más média orgánumokban is. A 90-es évek végére a punk már annyira beépült a nyugati kultúrába. hogy ezen profitorientált együttesekre gyakran csak úgy hivatkoztak, mint "lázadókra", fokozva ezzel a punk rockerek nagy kiadókkal és MTV-vel szembeni ellenszenvét, ugyanis ezeket az együtteseket épp az a rendszer vásárolta fel, amely ellen a mozgalom elindulása óta tiltakozott (habár a műfaj úttörői még jelentettek meg lemezeket a nagy kiadóknál is), így ezek a zenekarok nem a punk igazi arcát mutatták meg. A vita a modern "pop punk" népszerűségéről folytatódott az eredetiséget és hitelességet kereső fiatal punk generáció tagjai között a 2000-es években, miközben a Green Day Grammy-díjat nyert és szupersztár státuszt kapott.

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ↑ Punk, Merriam-Webster online. Accessed 22 March 2006.
2. ↑ Will Success Spoil The Frut? by Dave Marsh, Creem magazine, May 1971
3. ↑ From the Velvets to the Voidoids: A Pre-Punk History for a Post-Punk World by Clinton Heylin, 1993, Penguin Books, ISBN 0140179704
4. ↑ Pol Pot megye punkjai
5. ↑ Punktérítő - A közellenség
6. ↑ Szajna parti séták Nyíregyházán

[szerkesztés] Lásd még

• Punk zenekarok listája
• Punk szubkultúra
• Punk ideológia

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

[szerkesztés] Magyar nyelven

• Pozsonyi Ádám: "A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong" - A magyar punk története, 1978-1990; Budapest : [Magánkiad.], 2003; ISBN 963430320X
• Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede; Budapest : Laude, 1989-; ISBN 9630269708

[szerkesztés] Angol nyelven

• Psychotic Reactions and Carburetor Dung by Lester Bangs, ISBN 0679720456
• The Boy Looked At Johnny: The Obituary of Rock and Roll by Julie Burchill & Tony Parsons, 1978, Pluto Press, UK, ISBN 0861040309X
• Please Kill Me: The Uncensored Oral History of Punk by Legs McNeil & Gillian McCain, 1997, Penguin Books, ISBN 0140266909
• England's Dreaming by Jon Savage, 1991, Faber and Faber, UK, ISBN 0312069634
• Burning Britain - A History Of UK Punk 1980 to 1984 by Ian Glasper, Cherry Red Books, ISBN 1901447243

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar nyelven

• Magyar Taraj
• Punkportál
• Punk.lap.hu
• Totalpunkradio

[szerkesztés] Angol nyelven

[szerkesztés] Általános információk

• Punk Inquiry and Study Site (PISS)

[szerkesztés] Cikkek

• History of Punk by Fast'n'Bulbous Webzine
• US Department Of Defense Article entitled Everything We Need To Know About Program Management We Learned From Punk Rock

[szerkesztés] Zenekar adatbázisok

• PUNKiNSiDER.com
• PunkRockers.com
• Punk Music Dot Com
• Search And Destroy
• Spirit of Punk Band List
• Streetpunk-MP3s

[szerkesztés] Regionális információk

• Connecticut Punx Messageboard
• New Zealand Punk Resource
• Punk '77! Punk Rock In The UK 1976-1979
• Regional Punk Network
• Map: Punk Spaces
• www.pittpunk.com - Pittsburgh PA Punk Rock Resource Site and Message Board
• UK82 British Punk of The 1980's
• Detroit Punk Rock Community
• Australian Punk Resource

[szerkesztés] Egyebek

• TruePunk.com – Interviews, Forums, Reviews.
• PitPunks.com – Free, Forum for punks, not much to say.
• BlankTV.com – Free, d.i.y. online punk music video channel
• London Punks Photo Album 1976-1984
• Punkgigs.com – Punk Concert Listings
• Punkrockvids.com – Punk Rock Videos
• Ska, Punk & Other Junk – Online Radio Station
• CBC Digital Archives - Punk Rock Comes to Canada
• PunksNotDead.co.uk
• Top Punk Bands
• Punk music and articles.