Pilvax
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Pilvax kávéház és étterem történelmi nevezetességű vendéglátóhely Budapest V. kerületében a Belvárosban, a Pilvax köz 1-3. szám alatt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Reanaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években kávéházat működtette a kávéházat a pesti Belvárosban. A kávéház a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen itt reggelizett. Az ifjak között volt – többek között – Vásárhelyi Pál és Vajda János költő.
[szerkesztés] 1848–49-ben
1848 márciusában Petőfi és társai a Pilvaxban beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a Tizenkét Pont megszövegezésére, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték.
[szerkesztés] A szabadságharc után
A szabadságharc bukása után az utca nevéről Café Herrengasse volt a kávéház neve; 1867 és 1895 között a Schőja Kávéház nevet viselte. Az utca neve többször változott: 1874-től Koronaherceg utca, később Petőfi Sándor utca lett. Az eredeti épület 1911-ben a vársorendezés áldozatává vált, ám az 1920-as években nem messze, a mai helyén nyílt meg a Pilvax Kávéház, ahol 1927-től rendszeresen találkoztak a Petőfi Társaság tagjai.
[szerkesztés] A Pilvax ma
Jelenleg a Taverna-csoporthoz tartozó City Pilvax Budapest az eredeti helyiségcsoportban üzemelteti a Pilvax Kávéház és Étterem nevű vendéglátóhelyet.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Budapest Lexikon II. kötet, 325. old.