Petőfi Társaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Petőfi Társaság (1876-1944) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

[szerkesztés] Története

Létesítése körül legtöbbet Balázs Sándor, Éjszaki Károly, Komócsy József, Lauka Gusztáv, Szana Tamás és Szigligeti Ede fáradoztak. A társaság első nyilvános ülését 1876. január 1-jén tartotta meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Gondosan megválogatott felolvasásaival csakhamar nagy közönséget és népszerűséget szerzett magának, bár eleinte rendes helyisége sem volt, ahol havi felolvasó üléseit tarthatta volna, és más egyesületek helyiségeiben kellett meghúzódniuk. Az Akadémia, Lónyay Menyhért gróf szívességéből, csak évek múlva nyitotta meg számukra rendes havi üléstermét, ahol azután minden hónap második vasárnapján tartották nyilvános felolvasó üléseiket.

[szerkesztés] Tevékenysége

A társaság rendes tagjai és vendégei ezeken az üléseken szépirodalmi műveket, széptani és irodalomtörténeti eredeti dolgozatokat olvasnak, teljesen kizárva a fordított művek bemutatását. A társaság fennállása során számos eredeti munkát bocsátott közre s egy ideig volt rendes közlönye is, melyet azonban később megszüntetett.

Pályázatai költői művekkel és széptani fejtegetésekkel gazdagították az irodalmat. Eleitől fogva nagy gondot fordított Petőfi kéziratainak az életére vonatkozó adatoknak összegyűjtésére; gyűjtötte ezenkívül a nagy költő eredeti kiadásait és műveinek különböző nyelvű fordításait, valamint a róla megjelent arcképeket is. Könyv- és kézirattárát gyakran használták a Petőfivel foglalkozó magyar esztétikusok, s a társasághoz folyvást fordultak tanácsért, útbaigazításért külföldről is, különösen pedig Olasz- és Svédországból, ahol külső tagjai is voltak, a Petőfi-fordítók és -ismertetők sorából. A rendes tagok száma hatvanban volt megállapítva, tiszteletbeli és külső tagot a társaság tetszés szerint választhatott. A társaság első elnöke Jókai Mór volt. A tiszteletbeli tagok közt foglalt helyet Kossuth Lajos is, aki megválasztása után Szana Tamáshoz intézett hosszabb levelében méltányolta a Társaság céljait.

A Petőfi Társaság hozta létre a Petőfi Múzeumot és a Petőfi Könyvtárat.