Petru Maior
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Petru Maior (Mezőkapus, 1753. - Buda, 1827. február 14.) román történész, nyelvész, az Erdélyi Iskola tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Iskoláit Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Balázsfalván végezte. 1774-ben Gheorghe Şincai-al együtt a római collegium de propaganda fide intézetbe került. Itt tanulta a teológiát és a bölcseletet. A régi világváros beszélő romjai, a szépen csengõ olasz nyelv, ennek rokonsága a román nyelvvel azt a gondolatot érlelték meg benne, hogy a románok a régi rómaiak egyenes leszármazottjai.
1779-ben visszatérve, a balázsfalvi monostorban húzta meg magát, ahol kedvelt tanulmányainak, a történelemnek és nyelvészetnek élt, nem feledkezve meg szerzetesi hivatásáról sem. Amikor II. József rendelete folytán a szerzetesek száma tekintélyesen megcsappant, õ is kilépett a szerzetesi rendből és Szászrégenben választatta meg magát papnak, majd görgényi esperes lett. Sehogy sem tudván megférni Bob püspökkel, megvált plébániájától és 1809-ben könyvrevizor lett Budán a cenzúránál, ahol 12 évet töltött. Ez állásában fogott hozzá régen tervezett munkája, az Istoria sajtó alá rendezése és kiadásához.
[szerkesztés] Művei
- Telemac. Buda, 1809. (Ford. olaszból).
- Propovedanie la iugropaciune. U. ott, 1809. (Halotti prédikációk).
- Prediacie ... Ugyanott, 1810. (Vasárnapi és ünnepnapokra való prédikáció).
- Istoria pentru inceputulu româniloru in Dacila intocmita. Buda, 1812. (A rumén nyelv eredetérõl. 2. kiadás. U. ott, 1834., 3. kiadás. Budapest, 1883, latin betûkkel átírva, Maior Péter-irodalmi társaság kiadása, összes munkáinak I. k.)
- Istoria bisericei româniloru atâtu a celoru din coce, precum si a celoru din. colo de Dunare. U. ott, 1813. (Egyháztörténelem.)
- Orthographia romana sive lationvalachica una cum clavi. (Primum valachico idiomate concinnata, deinde in latinum translata). Ugyanott, 1819. (Neve Majornak írva).
- Lesicon românescu-latinescu-ungurescu-nemþescu. Buda, 1825. (A Samuil Micu Klein által megkezdett, Kolosy Corneli által folytatott és Theodorovics és Theodori által befejezett budai szótár írói közt ő volt a legjelentékenyebb és legtevékenyebb. E szótár bevezetésében párbeszéd alakjában értekezik a román nyelv és nép eredetérõl).
Kéziratban:
- Despre datoria pârinþilor de a ºi educa dpoiî bine. (Nevelési munka a szülõk kötelességeirõl gyermekeik nevelése körül).
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996