Petru Maior

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Petru Maior (Mezőkapus, 1753. - Buda, 1827. február 14.) román történész, nyelvész, az Erdélyi Iskola tagja.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Forrás
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Iskoláit Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Balázsfalván végezte. 1774-ben Gheorghe Şincai-al együtt a római collegium de propaganda fide intézetbe került. Itt tanulta a teológiát és a bölcseletet. A régi világváros beszélő romjai, a szépen csengõ olasz nyelv, ennek rokonsága a román nyelvvel azt a gondolatot érlelték meg benne, hogy a románok a régi rómaiak egyenes leszármazottjai.

1779-ben visszatérve, a balázsfalvi monostorban húzta meg magát, ahol kedvelt tanulmányainak, a történelemnek és nyelvészetnek élt, nem feledkezve meg szerzetesi hivatásáról sem. Amikor II. József rendelete folytán a szerzetesek száma tekintélyesen megcsappant, õ is kilépett a szerzetesi rendből és Szászrégenben választatta meg magát papnak, majd görgényi esperes lett. Sehogy sem tudván megférni Bob püspökkel, megvált plébániájától és 1809-ben könyvrevizor lett Budán a cenzúránál, ahol 12 évet töltött. Ez állásában fogott hozzá régen tervezett munkája, az Istoria sajtó alá rendezése és kiadásához.

[szerkesztés] Művei

Telemac. Buda, 1809. (Ford. olaszból).
Propovedanie la iugropaciune. U. ott, 1809. (Halotti prédikációk).
Prediacie ... Ugyanott, 1810. (Vasárnapi és ünnepnapokra való prédikáció).
Istoria pentru inceputulu româniloru in Dacila intocmita. Buda, 1812. (A rumén nyelv eredetérõl. 2. kiadás. U. ott, 1834., 3. kiadás. Budapest, 1883, latin betûkkel átírva, Maior Péter-irodalmi társaság kiadása, összes munkáinak I. k.)
Istoria bisericei româniloru atâtu a celoru din coce, precum si a celoru din. colo de Dunare. U. ott, 1813. (Egyháztörténelem.)
Orthographia romana sive lationvalachica una cum clavi. (Primum valachico idiomate concinnata, deinde in latinum translata). Ugyanott, 1819. (Neve Majornak írva).
Lesicon românescu-latinescu-ungurescu-nemþescu. Buda, 1825. (A Samuil Micu Klein által megkezdett, Kolosy Corneli által folytatott és Theodorovics és Theodori által befejezett budai szótár írói közt ő volt a legjelentékenyebb és legtevékenyebb. E szótár bevezetésében párbeszéd alakjában értekezik a román nyelv és nép eredetérõl).

Kéziratban: