Patmosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Patmosz

A patmoszi öböl a Szent János-kolostorból

Adatok

Ország

Görög

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1999

Patmosz (görögül Πάτμος) kis görög sziget az Égei-tengerben, a Dodekaniszosz szigetcsoport tagja. Területe 34,6 km², lakosága 3000 fő. A legmagasabb pontja a Profitisz Iliasz, 269 méterrel a tengerszint felett. A két legfontosabb település Hora és Szkala, az egyedüli kikötő.

Patmosz legfőbb nevezetessége az, hogy szerepel a Bibliában, a Jelenések könyvében első részében:

"9. Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért.
10. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét."
(Károli Gáspár fordítása)

Hieronymus Bosch: János evangélista Patmosz szigetén

96-ban a Domitianus által száműzött János evangélista Patmosz szigetén látta azt a látomást, amelyet leírt a Jelenések könyvében. Emiatt a szigetet gyakran keresik fel keresztény zarándokok, főleg a barlang miatt, ahol Jánosnak megjelentek a látomások.

Patmoszon található a Patmoszi Iskola is, egy nevezetes görög szeminárium.

A Szent Jánosról elnevezett kolostort 1088-ban alapította Szent Krisztodulosz, I. Alexiosz bizánci császár támogatásával. A kolostor helyén korábban egy Artemisz-szentély állt. Az erődítményszerű kolostor és híres könyvtára, valamint a Jelenések barlangja a Világörökség része.

A szigetet 1537-ben a törökök hódították meg. 1659-ben a velenceiek feldúlták a szigetet, de a kolostort megkímélték. 1912-ben a szigetet - a szigetcsoport többi tagjával együtt - az olaszok foglalták el, és csak a II. világháború után nyerte vissza függetlenségét. 1948 óta ismét Görögországhoz tartozik.