Orion csillagkép
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Latin név | Orion |
Latin birtokos eset | Orionis |
Rövidítés | Ori |
Rektaszcenzió | 4h 45m - 6h 25m |
Deklináció | -10° 58' - +22° 52' |
Területe | 594 négyzetfok |
Nagyság szerint | 26. |
Teljesen látható | északi 85°-től déli 75°-ig |
Legfényesebb csillag Fényessége |
β Orionis (Rigel), 0,12m |
Szomszédos csillagképek |
|
Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az égbolton. Az égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban: ősszel hajnal felé a keleti égbolton, kora tavasszal a nyugati égbolton ragyognak csillagai.
Számos mélyűri objektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.
Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, akinek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valmint lábánál ered az Eridánusz folyó.
[szerkesztés] Mitológiája
Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, amely valószínűleg az akkád Uru-anna, mennyei fény elnevezésből származik. Ősi eretede miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy, már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat. A görög mitológiában Orion egy titán, Poszeidón fia, óriás termetű vadász volt, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.
Az arabok is emberalakot láttak benne, erre utalnak a csillagainak arab eredetű nevei:
- Betelgeuse — váll
- Rigel — láb
- Mintaka — öv
A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de sántasága miatt sohasem éri őket utol. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak.
[szerkesztés] Fényes csillagok
Jel | Elnevezés | Színképtípus | Látszólagos fényesség | Luminozitás Nap-egységekben | Távolság fényévekben | Megjegyzés |
β | Rigel | B8 | 0,1 | 57000 | 900 | szuperóriás, kettőscsillag |
α | Betelgeuse | M2 | 0,4...1,3 | 700...1000 | 310 | vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag |
γ | Bellatrix | B2 | 1,6 | 360 | óriáscsillag | |
ε | Alnitak | B | 1,7 | 23000 | 1200 | szuperóriás |
δ | Mintaka | O | 1,9...2,1 | 2350 | fényes óriás, változócsillag | |
κ | Saiph | B | 2,0 | szuperóriás | ||
ζ | Alnilam | O | 2,1 | 1600 | szuperóriás, kettőscsillag | |
π3 | F | 3,2 | ||||
λ | Heka | O | 3,4 | kettőscsillag | ||
π5 | B | 3,6...3,7 | változócsillag | |||
π4 | B | 3,7 | ||||
σ | O | 3,8 |
A 88 csillagkép |
Androméda | Aranyhal | Bak | Bereniké Haja | Bika | Cefeusz | Cet | Csikó | Daru | Dél Keresztje | Delfin | Déli Hal | Déli Háromszög | Déli Korona | Déli Vízikígyó | Egyszarvú | Eridánusz | Északi Korona | Északi Vízikígyó | Farkas | Festő | Főnix | Galamb | Gyík | Hajófar | Hajógerinc | Halak | Hattyú | Háló | Háromszög | Herkules | Hindu | Hiúz | Holló | Ikrek | Ingaóra | Kaméleon | Kassziopeia | Kemence | Kentaur | Kígyó | Kígyótartó | Kis Kutya | Kis Medve | Kis Oroszlán | Kis Róka | Kos | Körző | Lant | Légszivattyú | Légy | Mérleg | Mikroszkóp | Nagy Kutya | Nagy Medve | Nyílvessző | Nyilas | Nyúl | Oktáns | Oltár | Orion | Oroszlán | Ökörhajcsár | Pajzs | Paradicsommadár | Páva | Pegazus | Perszeusz | Rák | Repülőhal | Sárkány | Sas | Serleg | Skorpió | Szekeres | Szextáns | Szobrász | Szögmérő | Szűz | Táblahegy | Tájoló | Távcső | Tukán | Vadászebek | Véső | Vitorla | Vízöntő | Zsiráf |