Mont-Saint-Michel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mont-Saint-Michel |
||||
 A La Manche árapálysíkságából kiemelkedő Mont-Saint-Michel apálykor |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Franciaország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1979 | |||
Mont-Saint-Michel a Couesnon folyócska torkolatában a La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő gránit szikla alkotta sziget, pontosan 1 km-re Franciaország normandiai partjaitól. Földrajzi koordinátái: .
A sziget és a rajta található Bencés apátság a 1979-ban elsök között került fel a UNESCO Világörökségi listájára.
[szerkesztés] Árapálysziget
Mont-Saint-Michel szigete egy jellegzetes árapálysziget. Apálykor a sziget szárazlábbal megközelithető dagálykor azonban valódi szigetté válik. Ennek következtében Mont-Saint-Michel szigetén épült kolostor misztikus jelentőséggel bírt. 1879-ben épült fel a szigetet a szárazfölddel összekötő gát és ezzel megszünt szigetnek lenni.
2006. június 15-én Dominique de Villepin francia miniszterelnök bejelentett egy 150 millió eurós projektet, amely projekt megvalósulását követően Mont-Saint-Michel ismét árapályszigetté válik
[szerkesztés] Története
A legendák szerint 708-ban megjelent Avranches püspökének Szent Aubert-nek Szent Mihály arkangyal és megparancsolta, hogy a tengerből kiemelkedő sziklán kolostort építsen. Miután St. Aubert püspök először nem tett eleget az utasításnak az arkangyal lyukat égetett ujjával a püspök kalapján. A Mont-Saint-Michel szigetén a kolostor első templomának felszentelésére 708. október 16.-án került sor.
Mont-Saint-Michel szigete 933-től, amikor a normannok elfoglalták a Cotentin félszigetet, stratégiai jelentőséget kapott, és az ezt követő évszázadokban a kolostor építését a normann építészet stílusjegyei határozzák meg.
A Nagy francia forradalom idején a bencés kolostort bezárták, és börtönné alakították át. A kolostor épületében a börtön (elsősorban politikai elítéltek börtöne) 1863-ig működött. De a francia kulturális élet vezető egyéniségei közöttük például Victor Hugo már 1836-ban kampányt indítottak a sziget és a kolostor műemlékké nyilvánításáért. A mozgalom 1874-ben érte el célját ekkor a szigetet Franciaország történelmi műemlékévé nyilvánitották. A UNESCO Világörökség listájára az elsők között vették fel 1979-ben.
[szerkesztés] Látnivalók
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
kulturális: | A chartres-i katedrális | A Vézère-völgyi festett barlangok | Mont-Saint-Michel | A versailles-i kastély | Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom | Amiens-i katedrális | Fontenayi cisztercita apátság | Fontainebleau | Arles római kori és román stílusú műemlékei | Orange amfiteátruma és diadalíve | Arc-et-Senans királyi sólepárlója | Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban | Saint-Savin sur Gartempe temploma | Pont du Gard | Strasbourg, Grand Ile | Párizs, a Szajna partja | A Notre-Dame-katedrális, Saint Remi egykori kolostora és Palais du Tau, Reims | Bourges katedrálisa | Avignon | Canal du Midi | Carcassonne | A Szent Jakab-út franciaországi szakasza | Lyon történelmi óvárosa | Saint-Emilion törvényszéke | A Loire völgye | Provins, középkori kereskedőváros | Le Havre| Belgium és Franciaország középkori harangtornyai |
 |
|||
| természeti: | Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán |
|||||
| Spanyolországgal közös: | Pireneusok – Mont Perdu | |||||
Based on work by 