Pireneusok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, mitegy 415 km hosszan terül el láncolata. Legnyugatibb pontja a Cabo de Creus (katalánul: Cap de Creus) a Costa Brava vidékén.
A Pireneusokat általában három fő részre bontják: a Középső-, az Atlanti- vagy Nyugati-, és Keleti-Pireneusokra.
A Középső-Pireneusok a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A lemagasabb csúcsok a területen belül: Aneto (franciául Pic de Néthou), 3 404 m, Mont Posets, 3 375 m, és a Monte Perdido, 3 355 m.
Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, mindaddig, amíg egy hirtelen zuhanás be nem következik az Albières láncában.
[szerkesztés] Országok
A hegylánc területe a következő országok között oszlik meg:
[szerkesztés] Csúcsok
[szerkesztés] Legmagasabb csúcsok
|
|
|
[szerkesztés] Híres csúcsok 3 000 m magasság alatt
|
|
|
[szerkesztés] Folyók
A hegységben számos folyó ered: a francia területek felé halad az Adur, a Garona, a Nivelle, a Tec, a Têt, az Aglí és az Ande, a spanyol területek felé folyik a Bidasoa, az Aragón, a Gállego, a Cinca, az Ésera, a Segre, a Ter, a Llobregat, a Muga és a Fluviá.
[szerkesztés] Sport
A Pireneusok a kedvelt téli sportág, a sielés központja, sícentrumai:
- Spanyolországban: Candanchú, Astún, Formigal, Panticosa-Los Lagos, Cerler, BoíTaül Resort, Baqueira Beret, Port-Ainé, Port del Comte, Espot Esquí Parc, Tavascan, La Molina, Masella, Vall de Núria, Vallter 2000, Rasos de Peguera.
- Andorrában: Ordino Arcalis, Pal Arinsal, Pas de la Casa-Grau Roig, Soldeu el Tarter, La Rabassa.
- Franciaországban: La Pierre-st Martín, Artouste, Gourette, Luz Ardiden, Cauterets, Hautacam, Bareges, Gavarnie-Gèdre, La Mongie, Piau Engaly, Saint Lary, Val Louron, Peyragudes, Luchon Superbagneres, Porte Puimorens, Ax-Les-Thermes, Font Romeu, Les Angles, Puyvalador, Formigueres, Puigmal 2600, Cambré d´Aze, Guzet, Les Mont d´Olmes, Ascou-Pailheres, Mijanes-Donezan.