Mongol Birodalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Mongol Birodalom (1206–1368) a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 35 millió km²-en terült el, és több mint 100 millió alattvalója volt fénykorában. (Területét tekintve csak a Brit Birodalom előzte meg, de annak nem egybefüggő területe volt.) A birodalmat Dzsingisz kán alapította meg 1206-ban, miután az egyesített mongol törzsekkel Ázsia és Kelet-Európa nagy részét meghódította. Léte során az ún. Pax Mongolica keretén belül a benne foglalt területeken kulturális és gazdasági kapcsolatokat építettek ki a keleti és a nyugati világ, valamint a Közel-Kelet között. 1227-ben Dzsingisz kán halálos ágyán már felosztotta fiai között a birodalmat, azonban a Mongol Birodalom végét 1368-tól számítjuk, amikor is a Nagykánok által uralt magterület, Kína végleg elveszett. Timur Lenk restaurációs kísérlete a 14-15. század fordulóján nem járt sikerrel, bár a birodalom egyes utódállamai egészen sokáig - a Krími Kánság például 1783-ig - fennmaradt.