Magyarországi Evangélikus Egyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magyarországi Evangélikus Egyház, gyakran lutheránus egyház, a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. bejegyzett egyházként működik. A Magyarországi Református Egyház után a második legnagyobb magyar protestáns egyház. Luther Márton és az Augsburgi hitvallás (ágostai hitvallás, lat. Confessio Augustana) tanait követi.

Tartalomjegyzék 1 Létrejöttének főbb motívumai 2 Elterjedése 3 Szervezeti felépítése 4 Hitelvei 5 Lásd még 6 Források 7 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Létrejöttének főbb motívumai

A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációíg nyúlik vissza. Eleinte Magyarországon Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, és a 16. század közepe felé a reformáció hívei már nagyrészt a Kálvin-féle tanítást követte. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei Magyarországon is két külön egyházzá alakultak.

Lásd bővebben A reformáció a magyar történelemben

[szerkesztés] Elterjedése

A 2001. évi magyarországi népszámláláskor 304 705 fő^[1] (a népesség 2,99 százaléka) vallotta magát evangélikusnak.

[szerkesztés] Szervezeti felépítése

Három püspök irányítja a gyülekezetekben folyó munkát, hogy az evangélium eljusson oda is, ahol egy településen csak egy evangélikus él, de ott is hangozzék, ahol evangélikusok vannak többségben. A három egyházkerület székhelye Budán, Pesten és Győrben található. Az egyház adminisztrációs központja - Budapesten, az Üllői út 24.-ben található. 37 oktatási intézményében mintegy hétezer diák tanul közel ezer pedagógus segítségével. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen száznál több fiatal folytatja tanulmányait a lelkészi, hittanári, illetve hitoktatói szakon. Szeretetintézményeiben sok száz idős ember kap otthont. Az egyház üdülői Balatonszárszón, Gyenesdiáson, Sopronban; konferencia-központjai Révfülöpön és Piliscsabán találhatók.

[szerkesztés] Hitelvei

Az ágostai hitvallás "A fő hitcikkek" című I. rész kivonata:

1. Isten
2. Szentháromság: Isten, Krisztus, Szentlélek egy
3. Eredendő bűn: Minden csecsemő eredendően bűnös kívánsággokkal születik.
4. Krisztus Isten és ember egyszemélyben. Krisztust halála engesztelő áldozat a minden ember bűnéért. Ő a világ végén fog megjeleni, hogy ítéletet tartson, halottakat támaszon fel. Akkor a választottaknak örök életet ad. A istentelenek és az ördögöket ítélete, az örök gyötrődés lesz.
5. Megigazulás: Nem lehetséges a hívő saját erejéből, érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet.
6. Szentségek és egyházi szolgálatok. Isten szaván és a szentségeken keresztül kapja a hívő a szentlélek ajándékát.
7. Engedelmesség: jó cselekedetek azért szükségesek, mert ezeket Isten kívánja követőitől.
8. Egyház. Az egyház a szentek gyülekezete mely mindig megmarad. Keverednek a hívők közé gonosz képmutató emberek is. Egységéhez szükséges, hogy egyetértés legyen a tanításban. A szertartások különbözősége az egyház egységét nem befolyásolja.
9. Keresztség. Az üdvösséghez szükséges ez által adja Isten a kegyelmét.
10. Csecsemőkeresztelő: A gyerekeket a csecsemőkeresztelő által ajánlja fel a hívő Istennek, és csak ezután tisztulhatnak meg a bűnös kívánságaiktól, az eredendő bűnösségüktől illetve így kerülnek Isten kegyelmébe.
11. Úrvacsora. Krisztus teste és vére az úrvacsorában valóságosan jelen van.
12. A bűn oka az ördög és az "istentelenek" akarata.
13. Gyónás. A külön feloldozás szükséges, a rendszeres bűnmegvallással való feloldozás viszont nem szükséges. (elég megbánni és Istennek megvallani a bűnöket)
14. Bűnbánat. Ha a hívő a keresztség után bűnt követ el, újra részesülhet bűnbocsánatban, ennek feltétele a megtérés. A bűnbánat részei: A bűn okozta töredelem, rettegés, feloldozás, hit, bűnbánat gyümölcsei: jócselekedetek
15. Szentségek: Istennek a hivők felé való jóakaratának jele. Célja a hit erősítése.
16. Egyházi rend. Csak az taníthat és szolgáltathat szentségeket az egyházban, akit ezzel egyházi vezetők hivatalosan megbíztak.
17. Világi dolgok A hívőknek engedélyezett: hivatalt viselniük, bíráskodniuk, császári és más, érvényben levő törvények szerint ítélkezniük, jogos halálos ítéleteket hozniuk, jogos háborút viselniük, katonáskodniuk, törvényes szerződést kötniük, saját tulajdonnal rendelkezniük, a hatóságok kívánságára esküt tenniük, házasodniuk és férjhez menniük.
18. Szabad akarata: Az emberi akaratnak van szabadsága, arra hogy becsületes világi életet tudjon folytatni.
19. A szentek tisztelete nem bűn de a hozzájuk való imádkozás helytelen.

[szerkesztés] Lásd még

• Luther Márton
• Ágostai hitvallás
• Reformáció
• Protestantizmus
• Bejegyzett egyházak Magyarországon
• Egyház

[szerkesztés] Források

1. ↑ KSH - nepszamlalas.hu

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Magyarországi Evangélikus Egyház Hivatalos honlapja
• Romániai Evangélikus Egyház Hivatalos honlapja
• Evangélikus Hittudományi Egyetem

Bibliográfia

• Az ágostai hitvallás szerz.: Philipp Melanchthon Ford.: Paulik János Bp.1930 79 p.
• Az ágostai hitvallás szerző: Philipp Melanchthon Budapest Hornyánszky 1896
• Az egyház mai tanítása : evangélikus dogmatika / Nagy Gyula Megjelenés: Budapest : Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztály, 2000- Terjedelem: 20 cm ISBN: 963-7470-59-X
• A Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története / Fabiny Tibor Megjelenés: Budapest : Evangélikus Sajtóoszt., 1997 Terjedelem: 94 p. ; 20 cm