Gyenesdiás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.77073° k. h. 17.29302°

**Gyenesdiás**
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Keszthely–Hévízi
Rang	nagyközség
Terület	18,50 km²
Népesség
Összesen: 2934 fő (2001) Népsűrűség: 158,59 fő/km²
Irányítószám	8315
Körzethívószám	83
Térkép é. sz. 46.77073° k. h. 17.29302°	település Mo. térképén

Gyenesdiás a Keszthelyi-öböl északi partján fekvő Zala megyei nagyközség.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

A település két vasútmegállóval (Gyenesdiás és Alsógyenes) kapcsolódik a Balatonszentgyörgy–Keszthely–Tapolca vasútvonalhoz. A Tapolca és Keszthely között közlekedő személyvonatokon kívül a több távolsági járat is megáll a két megállóhelyen, így összeköttetésben áll Celldömölkkel, Nagyatáddal, Szombathellyel és Péccsel is.

[szerkesztés] Közút

A várost kelet-nyugati irányban a Balaton északi partján végigfutó 71-es másodrendű főút szeli át. Autóbusz közlekedése sűrű, mivel több Keszthely felől induló elővárosi, helyközi és távolsági járat érinti a települést, de emellett a keszthelyi 1-es jelzésű helyi járat is kitér a község felé.

[szerkesztés] Története

Gyenesdiás területén a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Az 1. századtól fontos római szálláshellyé vált, majd az avarok költöztek ide. Az itt megtalált középavar sír volt az első ilyen régészeti lelet az egész Kárpát-medencében.

A középkorban az első a mai Gyenesdiás területén létrejött település Falud volt, amely valószínűleg már a XI. században is állt a mai Gyenesdiás északnyugati határában. Első temploma 1333-ból való, amely egyben az első írásos említését is jelentette a falunak. 1408-tól a Rezi vár tulajdonát képezte, majd 1427-ben a Pethő családhoz került, amely egyben a település Keszthelyhez való erős kötődését is maga után vonta.

1548-ban a török felégette a települést, majd 1564-től folyamatosan adóztatta, így a lakosság száma megcsappant, 1686-ra teljesen elnéptelenedett.

1696-ban Falud szőlőhegyén egy új település tűnt fel: Gyenes. A XVIII. század során Falud és Gyenes a Festetics család birtokába került. A század végére Gyenes már jelentős községé alakult, majd az 1820-as években már működő hegyközség volt, amely a ma is megfigyelhető Alsó- és Felsőgyenesre oszlott. 1826-ban épült a településen a volt faludi templom köveiből a ma műemlék Szent Ilona kápolna.

Gyenesdiás keleti részén a középkorban Diás falu feküdt, amely első említése 1341-ből való. A település az 1530-as évekre már csak nemesi telkekből áll, területének nagy része szolos. A XVII. században már hegyközség, elsősorban keszthelyi gazdák művelték itt a szőlőt.

Gyenes és Diás 1840-ben egyesült, így létrejött az önálló önkormányzattal bíró Gyenesdiás, amely 1871-ben kapott önálló iskolát. A település lakossága még a XX. század elején is szinte kizárólag mezőgazdaságból élt.

A község modernizációja 1945 után zajlott le, melynek egyik legfontosabb lépése 1954-ben a Strandfürdő megépítése volt. Azóta az idegenforgalom vált a település fő jövedelemforrásává.