Magyar törzsek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A magyar hagyomány hét törzsről tud. A középkori magyar történetekben nem maradt fenn a nevük. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül írt művében (A birodalom kormányzásáról - De adminstrando Imperio) ír a magyar törzsekről. A császár 8 törzset sorol fel. Elsőnek a török nyelvű kazároktól csatlakozott kabarokat említi, de hozzáteszi, hogy a kabarok voltaképpen 3 törzsből ( törzstöredékből?) tevődnek össze, de a magyarok eggyé szervezték őket. A 3 kabar törzs nevét nem ismerjük. Szóba jöhet az Örs, a Varsány, esetleg a Káliz, de más nevek is elképzelhetők. A tulajdonképpeni magyar törzsek a császár szerint a következők:
- Nyék
- Megyer
- Kürtgyarmat
- Tarján
- Jenő
- Kér
- Keszi
Mindegyik törzsnév több (20-40) településnévben maradt fenn. Pl.: Nyékládháza, Bábonymegyer, Salgótarján, Tiszajenő, Hajmáskér, Dunakeszi stb.
Feltűnő, hogy Kürtgyarmat nevű településnév nincs, de van külön Gyarmat és külön Kürt. Pl. Füzesgyarmat, Tiszakürt. Elképzelhető, hogy 950 körül a két törzset (Gyarmat, Kürt) ideiglenesen egyesítették.
Based on work by 