Márai Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. - San Diego, Kalifornia, 1989. február 22.) magyar író, újságíró.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajz
A századfordulón, a monarchia-beli Kassán született. (Ma Szlovákia.)
Testvéröccse Radványi Géza filmrendező volt.
1918-tól a Budapesti Napló szerkesztője. 1918 novemberében Kassák, Kahána Mózes, Halasi Andor, Franyó Zoltán, Barta Sándor, Nagy Lajos, Szélpál Árpád, Győri Ernő, Aranyossy Pál és Márai Sándor megalakította a Kommunista írók aktivista és nemzetellenes csoportját. Ifjúkorában sokat utazott, az 1920-as években hosszabb németországi tartózkodása idején németül írt. Végül az anyanyelvét választotta, a magyart. Az 1930-as években precíz és letisztult realista stílusa révén vált ismertté. Ő írt először Franz Kafka munkáiról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.
Kritikus szemmel, mintegy kívülállóként nézte mind a Horthy-rendszert, mind a nemzeti oldalt, mind a kommunistákat; emiatt 1948-ban jobbnak látta elhagyni hazáját.
Miután rövid ideig Svájcban, majd Olaszországban élt, Márai az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkba költözött. Továbbra is magyarul írt, de a hidegháború végéig műveit nem adták ki. 1952 és 1967 között a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1968-ban rövid időre visszatért Olaszországba, Salernóba, majd ugyanebben az évben Kaliforniába, San Diegóba költözött.
Felesége halála óta egyre inkább elzárkózott a világ elől, míg végül 1989-ben San Diegóban önkezével vetett véget életének.
[szerkesztés] Munkássága
Márai elsősorban regényíróként ismert, ám jelentős novella-, vers- és tárcaírói munkássága is, sőt, írt néhány színdarabot is. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. Kéziratának teljes feldolgozása még mindig tart.
Röpirat a nemzetnevelés ügyében c. tanulmánya, mely először 1942-ben jelent meg, több mint fél évszázad után is aktuális gondolatokat közöl a kultúra hanyatlásáról, a tömegember manipulálhatóságáról. Ezért is volt tiltott író 1989-ig.
Főműve a Garrenek műve családregénye, melynek első köteteit még itthon kezdte, 1930-tól, és a sorozatot életének utolsó éveiben fejezte be. A teljes ciklus először Torontóban jelent meg, 1988-ban. Kötetei: Zendülők; Féltékenyek; Az idegenek; Sértődöttek; Jelvény és jelentés; Utóhang.
[szerkesztés] Egyéb
A szocialista kultúrpolitika igyekezett elfeledtetni, ám '90-től munkáit (versek, novellák, életrajzi írások) „újra felfedezték”, és kiadták. Márai Sándort mára az őt megillető helyen, a 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon. 1990-ben, egy évvel halála után postumus Kossuth-díjat kapott. Műveit német, olasz, és újabban angol nyelvterületen nagy számban jelentetik meg. Márai írói stílusát leginkább Thomas Mannéhoz hasonlítják.
[szerkesztés] Főbb művei
Az évszámok az első megjelenések időpontjai
Itthon megjelent könyvek:
- Emlékkönyv (versek) 1918
- Emberi hang (versek) 1921
- Männer (játék) 1921
- Panaszkönyv (karcolatok) 1922
- A mészáros (kisregény) 1924
- Istenek nyomában (útirajz) 1927
- Bébi vagy az első szerelem (regény) 1928
- Idegen emberek (regény) 1930
- Mint a hal vagy a néger (versek) 1930
- Zendülők [A Garrenek műve I.] (regény) 1930
- Műsoron kívül (karcolatok) 1931
- Csutora (regény) 1932
- Teréz (rövid történet) 1932
- A szegények iskolája (tanulmány) 1933
- A sziget 1934
- Bolhapiac (novellák) 1934
- Egy polgár vallomásai (regény) 1934
- Naptárcsere (tárca) 1935
- Válás Budán (regény) 1935
- Kabala (elbeszélések) 1936
- Féltékenyek [A Garrenek műve II.] (regény) 1937
- A négy évszak (gondolatok) 1938
- Eszter hagyatéka; Déli szél (két kisregény) 1939
- Napnyugati őrjárat (regény) 1939
- Kaland (színmű) 1940
- Szindbád hazamegy (regény) 1940
- Vendégjáték Bolzanóban (regény) 1940
- Az igazi (regény) 1941
- Jó ember és rossz ember (értekező próza) 1941
- Kassai őrjárat (tanulmány) 1941
- Mágia (elbeszélések) 1941
- A gyertyák csonkig égnek (regény) 1942
- A kassai polgárok (dráma) 1942
- Ég és föld (versek prózában) 1942
- Röpirat a nemzetnevelés ügyében (tanulmány) 1942
- Füves könyv (prózai epigrammák) 1943
- Sirály (regény) 1943
- Vasárnapi krónika (cikkek) 1943
- Napló 1943–1944. 1945
- Varázs (színjáték) 1945
- Verses könyv (versek) 1945
- A nővér (regény) 1946
- Ihlet és nemzedék (tanulmány) 1946
- Medvetánc (tárcák) 1946
- Európa elrablása (útirajz) 1947
- Sértődöttek [A Garrenek műve] (regény) 1947
Az emigrációban megjelent könyvek:
- Béke Ithakában (regény) 1952
- San Gennaro vére (regény) 1957
- Napló 1945–1957. 1958
- Egy úr Velencéből (verses játék) 1960
- Napló 1958–1967. 1968
- Ítélet Canudosban (regény) 1970
- Rómában történt valami (regény) 1971
- Föld, föld…! (emlékezések) 1972
- Erősítő (regény) 1975
- Napló 1968–1975. 1976
- A delfin visszanézett (válogatott versek) 1978
- Judit… és az utóhang (regény) 1980
- Jób… és a könyve (színdarabok) 1982
- Harminc ezüstpénz (regény) 1983
- Napló 1976–1983. 1985
- A Garrenek műve (regény) 1988
Halála után megjelent könyvek, illetve antológiák:
- Napló 1984–1989. 1997
- Ami a Naplóból kimaradt 1945–1946. 1991
- Ami a Naplóból kimaradt 1947. 1993
- Ami a Naplóból kimaradt 1948. 1998
- Ami a Naplóból kimaradt 1949. 1999
- Ami a Naplóból kimaradt 1950–1952. 1991
- Ami a Naplóból kimaradt 1953–1955. 2003
- Szabadulás (regény, 1945) 2000
- Az idegenek; Sértődöttek [A Garrenek műve III-IV.] (regény) 1996
- Jelvény és jelentés; Utóhang [A Garrenek műve V-VI.] (regény) 1996
- Lucrétia fia (elbeszélések, 1916-1927) 2004
- Lomha kaland (elbeszélések, 1928-1937) 2004
- A régi szerető (elbeszélések, 1938-1947) 2004
- Összegyűjtött versek (versek) 2004
- Műsoron kívül (tárcák) 2004
Based on work by 