Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Lammermoori Lucia - Wikipédia

Lammermoori Lucia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gaetano Donizetti operája 3 felvonásban 6 képben. Szövegét S. Cammarano írta.

[szerkesztés] A XIX. század elejének romantikája

A műtörténet szívesen használja a XIX. század első évtizedeire a romantikus jelzőt. Ez afféle gyűjtőfogalom, amelynek szárnyai alatt sok minden megfér. Merész forma-rombolás, csak azért, hogy a romok helyén új, a század szellemi tartalmának megfelelő formák szülessenek. Romantika... a képzelet kötetlen, merészebb röpte, mely kalandos, fordulatos, izgalmas történeteken kalauzolja végig az olvasót. A romantikához, a század elejei művészek célkitűzéséhez tartozik az is, hogy felszámolja az „akadémikus” pepecselő, aprólékos, néha kicsinyes stílusát, hősibb, lendületesebb, merészebb hanghoz szoktassa a közönséget. A romantika - az irodalom területén - még a nyelvkincsét is megújítja és olyan szóképeket, mondatfűzéseket használ, a népi nyelvalkotás olyan formáit hozza felszínre, melyek első hallásra valósággal meghökkentik a polgári közönséget. A burkolat, a forma azomban nem a lényeg! Mindez még maradi művészetet is takarhat. Chopin romantikáját nem különös formanyaelve teszi, hanem a lángoló hazafiság, mely minden egyes hangját a lengyel néptől nyeri és a lengyel nép szolgálatába állítja. A mi Liszt Ferencünk gazdag romantikus világa izzó hazaszeretetéből, fájdalmas vágyából és abból a nemes szándékból születik, hogy minél jobban összeforrjon egy néppel, melytől sorsa, pályája elszakította, és amelynek nyelvét sem tudta megtanulni sohasem.

Mint már mondottuk, ez a műtörténeti kifejezés: „romantika” egész sereg fogalmat gyűjt szárnyai alá. Így sokszor a romantikus mozgalom és a nemzeti fellendülés lényeges vonása a visszafordulás is a nemzeti fellendülés lényeges vonása a visszafordulás is a nemzeti múlt felé.

A régi századokat ébresztgető történeti regény is hatalmas lendületet vesz, és 1814-ben megjelenik a műfaj egyik európai sikerű remekműve: a Waverley, Walter Scott híres regénye. A szerző névtelenül jelenteti meg alkotását, de a siker oly hatalmas, hogy hamarosan újabb és újabb művekkel lép a közönség elé.

Walter Scott (1771-1832) lírai költőként kezdi pályafutását, majd ügyvédi gyakorlatot folytat, könyvkiadónak csap fel, és végül kastélyába visszavonultan Skócia romantikus történeteit írja olyan közönslgsikertől övezve, hogy műveit, alighogy megszáradt rajtuk a nyomdafesték, úgyszólván szétkapkodják az olvasók.

Mi a varázsa Walter Scott írásainak?

A kor és a történeti színtér tudóshoz méltó ismerete. Nemes rajongása a hősies, derekas magatartásért, tisztelet az ősök nagyszerű hagyományai iránt, olyan mesemondó művészet, hogy az olvasó nem is kísérője, hanem részese a regénynek,mintha együtt élne a sok évszázaddal azelőtt élt hősökkel, részt venne maga is a merész rajtaütésekben, erdei csatákban, élet-halálra vívott párviadalokban, melyeket Scott olyan csodálatos valószerűséggel elevenít meg.

A Lammermoori menyasszony vagy a Lammermoori Lucia Donizetti feldolgozásában átköltözött az operaszínpadra. Walter Scott hírneve és sikere akkoriban már leáldozott.

A Lammermoori Luciát Nápolyban mutatták be 1835-ben. Nemzeti Színházunk 1846. augusztus 4-én, az Operaház 1885. június 25-én játszotta először.

[szerkesztés] Szereplők

  • Lord Asthon (bariton)
  • Lucia, a húga (szoprán)
  • Ravenswood Edgar (tenor)
  • Lord Bucklaw Artúr (tenor)
  • Bidebant Raimond, Lucia nevelője (basszus)
  • Alisa, Lucia társalkodónője (mezzoszoprán)
  • Normanno, a ravenswoodi őrség parancsnoka (tenor)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Olvasónapló - Gaetano Donizetti:Lammermoori Lucia

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu