Kréta-tercier esemény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kréta-tercier esemény (röviden K-T esemény) egy tömeges kihalás elnevezése, amely 65 millió évvel ezelőtt következett be, a kréta és a tercier (harmadidőszak) határán. Számos állatcsoport, többek között a dinoszauruszok, a pterosaurusok, a plesiosaurusok és az ammonitesek kipusztulása köthető az eseményhez, amely ugyanakkor megnyitotta az utat az emlősök és a madarak előtt.
A kréta-tercier esemény a legismertebb, de korántsem a legnagyobb tömeges kihalás. A perm-triász kihalás az élővilág jóval nagyobb százalékának kipusztulásával járt. Mivel ez azonban elsősorban kis testű, tengeri fajokat érintett, a nagyközönség számára jóval érdekesebb a hatalmas dinoszauruszok pusztulása.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Lehetséges magyarázatok
[szerkesztés] Az emlősök felemelkedése
A legkorábbi elmélet szerint az emlősök, élelmesek és alkalmazkodóképesek lévén, kiszorították a dinoszauruszokat. Az elmélet hibája, hogy az óriás termetű emlősök, amelyek versenyre kelhettek volna a dinoszauruszokkal, csupán az eocénben, a kihalás után jelentek meg, az őshüllők helyét betöltve.
[szerkesztés] Klímaváltozás
A Föld éghajlata hidegebbre fordult a kréta időszak végén, a tengerek vize is lehűlt, és ezt az óriás termetű hüllők rosszul viselték. Mivel a dinoszauruszokat régen hidegvérűnek tartották, így ez a magyarázat kielégítőnek tűnt, és megmagyarázta, a melegvérű emlősök és madarak miért vették át a helyüket. Az újabb leletek azonban arra utalnak, hogy ezek az őshüllők, a mai hüllőkkel szemben, melegvérűek voltak.
[szerkesztés] A növényzet megváltozása
A kréta időszak során a harasztok és nyitvatermők helyét fokozatosan átvették a zárvatermők. A növényevők nem tudtak alkalmazkodni az újfajta táplálékhoz, és kipusztultak, a rájuk vadászó ragadozókkal együtt. A probléma az elmélettel, hogy a növényzet már a kréta időszak elején, 130 millió éve elkezdett átalakulni, így a dinoszauruszoknak bőven volt idejük alkalmazkodni hozzá. Nem magyarázza meg továbbá ez az elmélet a tengeri állatok eltűnését sem.
[szerkesztés] Vulkanikus tevékenység
Az elmélet szerint a kréta időszak végén számos vulkán tört ki egyidejűleg. Ez a növényzet nagy mértékű pusztulásával járt, egyrészt, mivel a láva felperzselte az erdőket, másrészt pedig a levegőbe kerülő vulkáni hamu gátolta a fotoszintézist. A vulkáni hamu lehet a fentebb említett klímaváltozás oka is. Az elméletet igazolja, hogy India területén, a Dekkán-fennsíkon ma nagy mennyiségben találunk 65 millió éves bazaltot.
[szerkesztés] Tengerszint csökkenése
A tengerszint a kréta időszak végén drasztikusan lecsökkent, számos sekély tenger száradt ki. Ez számos tengeri faj, például az ammonitesek és az ichtyosaurusok eltűnését megmagyarázza.
[szerkesztés] Égitest becsapódása
A Mexikói-öböl területén egy hatalmas krátert találtak a geológusok, egy 65 millió éves becsapódás emlékeként. Ez, valamint az egész világon fellelhető, vékony irídium réteg azt igazolja, hogy egy aszteroida, esetleg egy üstökös ütközött a Földnek. Eszerint az elmélet szerint a kihalás hirtelen, csupán néhány nap alatt ment végbe. Mások szerint ez csupán a kegyelemdöfés volt a fent említett okokból már amúgy is haldokló fauna számára.
Based on work by 