Keresztény Múzeum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, amely a Prímási palota második emeletén tekinthető meg. A Keresztény Múzeum működteti az Ószemináriumban található Mindszenty Emlékhelyet is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A múzeumot Simor János (1813–1891) esztergomi érsek, hercegprímás alapította. Célja az volt, hogy Esztergomot gazdag kulturális központtá tegye. Figyelemmel kísérte a külföldi árveréseket, művészeknél megrendeléseket tett, 1878-ban 42 000 líráért megvásárolta a 60 darabból álló Bertinelli-gyűjteményt. A létrejött hatalmas magángyűjteményből 1875. október 11-én nyílt meg a múzeum 206 középkori és 19. századi festménnyel. Simor halála után a Főszékesegyházra szálltak a műkincsek, ekkor kapta a tárlat a Keresztény Múzeum nevet. A múzeum gyűjteménye Csernoch János prímássága alatt jelentősen bővült.
[szerkesztés] A gyűjtemény
A múzeum gyűjteménye a 13. századtól a 19. századig terjedő időszakból őriz európai és magyarországi műkincseket. Magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák festményei révén az ország harmadik legjelentősebb képtára. A késő középkori és reneszánsz művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki úrkoporsó és M.S. Mester passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.
[szerkesztés] Állandó kiállításai
- magyar, német és osztrák későgótikus festészet és szobrászat (15.–16. század)
- olasz reneszánsz és barokk festészet (13.–18. század)
- magyar, osztrák és német barokk festészet (17.–18. század)
- németalföldi festészet (15.–16. század)
- falikárpitok (15.–20. század)
- ikongyűjtemény és orthodox fémművesség (16.–20. század)
- az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák, üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12.–20. század)